2017. október 11., szerda

A Gibson girl: történelem első (kreált) szexszimbóluma


Az 1900-as években - elsősorban az óceán túlfelén - minden lány és fiatal asszony álma azonos volt: megfelelni a Charles Dana Gibson által kreált szépségideálnak, azaz Gibson lánnyá válni.

 Nancy Astor, az egyik első Gibson lány

Gibson maga illusztrátorként és grafikusként dolgozott és az élete során megalkotott több ezer női portré alapján hozta létre az általa tökéletesnek vélt nőt: a Gibson lányt... aki aztán hosszú évekig nézett vissza magazinok, divatlapok oldalairól, kozmetikai dobozok címkéiről és mindenféle nőknek szóló hirdetések hasábjairól, alapvetően befolyásolva a kor női szépségről alkotott felfogását. Legfőbb ihletői a művész felesége és sógornője, Nancy Astor, Astor vikomtessze voltak.



A Gibson lány külseje jellegzetes: dús kebel, széles csípő, vékony derék boldog tulajdonosa (ezzel Gibson az Edward kori fűző népszerűségének egyik letéteményese lett), s alakját hosszú kecses nyaka, illetve méltóságteljes, büszke tekintete koronázza meg. Haját laza, mégis terjedelmes kontyba fogva hordja, lehetőleg a „pompadour”, "chignon" és "bouffant" kontyokban. De Gibson lánynak lenni nem merült ki a külsőségekben: öntudatos, független és művelt is ő, aki főiskolán tanul, irodalmi klubbot alapít, lovagol, teniszezik és a Central Parkban biciklizik.

 A Gibson lány akitív életet él...
 

A férfiakat enyhe lenézéssel kezeli, de vágyik a romantikára, s ha eljön az idő, a család lesz számára legfontosabb az életben. Mert legyen bármilyen felvilágosult is egy Gibson lány, "nemének korlátait" nem feszegeti: sosem ártaná magát politikába, olyan „elvetemültség”, mint szüfrazsett mozgalomhoz csatlakozni, eszébe sem jutna.

 Charles Dana Gibson Gibson lány variációi

  A férfiakat játékszernek tekinti.

Ebből a szempontból szöges ellentéte a kor másik, női identitást meghatározó ideáljának a New Womannek. (Érdekesség, hogy Gibson sógornője, Nancy Astor, az ideál egyik életre hívója, 1919-ben, az első nőként került be a brit képviselőházba, hátat fordítva Gibson girl-múltjának.) Az első világháború kitörése és az általa elindított társadalmi változások persze nem hagytak többé létjogosultságot a Gibson girlöknek, de amíg virágzott párját ritkító hatással volt a korabeli női társadalom tagjaira.

Forras : itt... 

2017. szeptember 18., hétfő

9 ritka felvétel a Titanic című film forgatásáról


Valószínűleg nincs olyan ember ezen a Földön, aki ne látta volna már kismilliószor a Titanic című filmet. Maga a történet szívbemarkolóan szomorú, amit a legtöbben mind a mai napig megkönnyezünk a képernyők előtt ülve. De vajon hányan töprengtünk már rajta, hogy vajon hogyan is nézett ki mindez élesben, a film forgatása közben? Tényleg veszélyben voltak a színészek? Komor volt a hangulat? Ezek a képek most sok mindenre választ adnak nekünk…


1.  Mindjárt nem is olyan romantikus, ha egy rendező is bezavar a képbe.


2.  A matrac kiterítve, kezdhetnek potyogni az emberek.


3.  Hogy én mennyit aggódtam ezek miatt az emberek miatt…feleslegesen. Én személy szerint teljesen máshogy képzeltem a forgatást.


4.  Nem is olyan nagy, mint amilyennek a filmben tűnik, mi?


5.  Egy kis grimaszolás mindig belefér.


6.  Innen nézve nem is tűnik olyan veszélyesnek.


7.  Egy kis instrukció, hogy mit is kell tenni, ha majd süllyed a hajó.


8.  Jó látni, hogy még ilyen veszélyes helyzetekben is képesek voltak mosolyogni…


9.  Hihetetlen, hogy DiCaprio képes volt megfulladni ebben a derékig érő vízben


 Forras : itt...

2017. szeptember 4., hétfő

Legendás Magyar szerelmek


Van, aki a körülményeknek, van, aki AZ érzéseknek és van, aki a kémiának tulajdonítja annak a bizonyos lángnak a fellobbanását. Az azonban biztos, ha két ember ilyen mélyen összetartozik, akkor egyaránt megél gyönyörű és fájdalmas élményeket. Nem volt ez másként azzal AZ 5 híres Magyar szerelmespárral sem, akiket most bemutatunk nektek.

Legendás szerelmek, amelyek csendes, szenvedélyes, vagy éppen tüzes lobogása ma is megérint minket…

1. Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia

Történelmünk egyik leghíresebb alakját, Kossuth Lajost nem csak kiváló politikusként, hanem rendkívül vonzó férfiként tartották számon. Szebbnél szebb nők vártak rá, mégis a csúnyácska, sokak szerint egocentrikus Meszlényi Teréziát vette feleségül. Kossuth rajongásig szerette AZ asszonyt, és Terézia is kitartott mellette. Szerelmükből három gyönyörű gyermek született. A politikusnak, bár munkája miatt kevés időt töltött otthon, a legtöbbet családja jelentette: minden együtt megélt percért mérhetetlen hálát érzett. Kaszinókba, kávéházakba se járt.

Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia szobra Újvárosban

Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia szobra Újvárosban
Mikor lányánál tüdőbajt diagnosztizáltak, gondolkodás nélkül enyhébb éghajlatra, Olaszországba költöztette szeretteit. A betegség azonban ekkor már annyira elhatalmasodott Kossuth Vilmán, hogy a környezetváltozás sem tudott csodát tenni: a fiatal lány pár hónap múlva meghalt. A szülők teljesen összetörtek, Terézia három évvel később követte is gyermekét. Kossuth élete legnagyobb tragédiájának nevezte felesége és lánya elvesztését: egy évtizedig minden levelét gyászkeretes papírra írta.

2. Ady Endre és Brüll Adél

Ady Endre és Léda

Irodalmunk legkülönlegesebb szerelmes verseit köszönhetjük Ady Endre és Brüll Adél tüzes románcának. 1903. Szeptember 6-án, Nagyváradon találkoztak először, bár Léda (ahogy Ady később nevezte) ekkor már három éve nyomon követte a poéta munkásságát. Végül csak 1906-ban, Párizsban hódolt be a költőnek. Ebben AZ évben jelent meg ugyanis Ady Új versek című kötete, benne a „Léda asszony zsoltárai” ciklussal. Túlzó rajongással kezdték szeretni egymást.

Kapcsolatukat sohasem a boldogság, vagy a harmónia jellemezte. Mindennapjaik, együtt töltött perceik zaklatottan, szörnyű veszekedések közepette teltek. Mindketten erős személyiségek voltak, akik dühösen, egymást űzve szerették a másikat. Erről ír Ady a Héja-nász AZ avaron című alkotásában is: „Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, valahol AZ Őszben megállunk, fölborzolt tollal, szerelmesen”. Viszonyuk AZ évek múlásával egyre jobban elmérgesedett, és 1912-ben végleg elváltak útjaik – újra és újra kioltották egymást, nem tudtak együtt maradni. A költő a Nyugat folyóirat hasábjain, AZ Elbocsátó szép üzenet című versben szakított AZ asszonnyal. Soha többé nem érzett olyan lángolást, mint amilyet Lédával átélt.

3. Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni

Gyarmati Fanni mindössze 14 éves volt, amikor megismerte AZ akkor 17. évét betöltő Radnóti Miklóst. Ugyanahhoz a tanárhoz, Hilbert Károlyhoz jártak korrepetálásra, Radnótinak pedig rögtön megtetszett a kis Fifi. Olyannyira, hogy nagykorúnak mondta magát, és még a ceruzáikat is elcserélte, hogy legyen ürügy a beszélgetésre. A bájos diákszerelemből csak évek múlva, hosszú szünetek után lett komoly kapcsolat. 1931 telén, a Városligetben Fanni azt mondta Radnótinak: „Miklós! Én hozzád akarok menni feleségül!”.

A Radnóti házaspár

1935-ben házasodtak össze, otthonukat a Pozsonyi út 1. szám alatt rendezték be. Bár gyönyörű, csendes szerelem volt AZ övék, Radnóti hat év házasság után viszonyt kezdett Beck Judit festőművésszel. A románc rövid volt, Fanni pedig nem akart válni. „Ha Miklósnak örömet okoz, örüljön” – mondta. A költőt 1940 után többször is behívták munkaszolgálatra, ám 1944 elejéig rendszeresen haza tudott látogatni.

Számtalan levelet küldött feleségének. „Köszönöm Édes AZ együtt töltött kilenc évet. Nagyon hiányzol, Édes Egy” – írta AZ utolsó, 1944. Augusztus 16-án kelt üzenetében. Néhány hónappal később, November 4-én, Abda határában halt meg. Fanni azóta is egykori közös lakásukban él, AZ ajtón lévő névtáblán pedig AZ olvasható: Dr. Radnóti Miklós.

4. Déry Tibor és Kunsági Mária

Déry Tibor író 1952-ben, egy baráti összejövetelen találkozott a meseszép színésznővel, Kunsági Máriával. Több rossz kapcsolattal a hátuk mögött, kezdetben nem vették komolyan a másikat. A kalandból mégis szerelem lett, és Déry egy év után megkérte Mária, vagy, ahogy ő hívta, Böbe kezét. „Sose legyek boldogabb, mint veled vagyok immár egy éve” - írta válaszában a nő. Az idős író és a fiatal színésznő frigye nagy botrányt kavart, legélesebben Déry barátja, Örkény István tiltakozott.

Déry Tibor és Kunsági Mária

 Ők mégis boldogok voltak. Közös gyerek híján kutyájukat, Nikit kényeztették. Másfél év együttélés után azonban Déryt 1956-OS szerepvállalása miatt letartóztatták, és kilenc év börtönre ítélték. „Édes kis Böbém, egyetlenem! (…) további életem során egy percig sem akarnék nélküled élni. Szerelmedre, derűdre olyan szükségem van, mint a levegőre” – írta Déry a börtönből.
Böbe minden követ megmozgatott, hogy kihozza férjét a fogságból, levelet írt AZ összes rangosabb tisztet betöltő politikusnak. Kitartása elérte célját, Déry 1960-ban felmentést kapott. Mikor a férfi 1977-ben meghalt, az addig makkegészséges Böbe is szinte azonnal megbetegedett. Másfél év múlva már ő sem volt az élők sorában.
 5. Ruttkai Éva és Latinovics Zoltán
„Senki nem értette úgy meg, amit csináltam, mint Zoltán. Együtt repültünk” – mondta Ruttkai Éva a Latinovics Zoltánnal való kapcsolatáról. A színészpáros 1960-ban, a Miskolci Nemzeti Színház „Ilyen a szerelem” című darabjának próbáin ismerkedett meg. „Mikor először a szemébe néztem, úgy éreztem, mintha egy tükörbe pillantanék” – mesélte később a Jászai Mari-díjas művésznő. Kapcsolatuk lassan alakult: Ruttkai ekkor még férjes asszony volt, és félt feláldozni családját egy új szerelem oltárán. Végül mégis megadta magát.

 Ruttkai Éva és Latinovics Zoltán

Mivel az „Ilyen a szerelem" első előadása fél hétkor kezdődött, Latinovics minden egyes premierje előtt, fél hétkor hatalmas virágcsokorral lepte meg kedvesét. Szerelmükből később sem hiányzott a figyelem és a törődés, hiszen legfontosabb támaszai voltak egymásnak. Bár gyermekük nem született, kutyájukat, Bagót úgy szerették, mintha saját vérük lett volna.
Közös életüknek 1976. június 4-én lett vége: Latinovics Zoltán Balatonszemesen öngyilkos lett. Bár Ruttkai csak tíz évvel később követte örök társát, Latinovics halála után már nem tudott teljes életet élni. A lakásukban volt egy óra, ami a végzetes napot követően mindig fél hetet mutatott: Ruttkai Éva így őrizte megismerkedésük pillanatát.

Forras : E-mail-ben kaptam

2017. szeptember 2., szombat

163-as IQ-ja ellenére sem vették komolyan „a szegény ember Marilyn Monroe-ját“


Ötven éve, 1967. június 29-én halt meg Jayne Mansfield amerikai filmszínésznő, az ötvenes-hatvanas évek szexideálja. A szőkeség Harmincnégy évet élt, 25 filmet forgatott, és az amerikai tömegkultúra ikonja lett. Életéről több film készült, rockdalokat, könyveket is ihletett.


Mansfield 1933. április 19-én született Pennsylvaniában Vera Jayne Palmer néven. Hároméves volt, amikor ügyvéd apja vezetés közben végzetes szívrohamot kapott, a tragédiát sohasem tudta feldolgozni. Anyja nem sokkal később újra férjhez ment, és Texasba költöztek. Tizenhárom évesen turistaként járt először Hollywoodban, és megesküdött, hogy egyszer az ő aláírásáért fognak tülekedni az emberek. Ám erre még várnia kellett: tizenhat évesen férjhez ment egy Paul Mansfield nevű fiatalemberhez, akinek tizenhét évesen gyermeket szült. Álmairól nem tett le: színészetet tanult, és miután férje hazatért a koreai háborúból, Kaliforniába költöztek. A férfi csak négy hónapig bírta, aztán hazament Texasba, Jayne házasságából csak a nevét tartotta meg.

Jayne nemcsak szép volt és vonzó, hanem okos is: 163-as intelligenciahányadossal rendelkezett, öt nyelven beszélt, kiválóan hegedült, de legfőképp saját maga menedzselésében jeleskedett. A korántsem szégyenlős szőkeség kezdetben mozikban árult cukorkát, de nem sokáig. Egy médiaeseményen fürdőruhában ugrott a medencébe, és a férfiak legnagyobb örömére már felsőrész nélkül bukkant elő a habokból. Még aznap modellszerződést kapott, kisvártatva a Playboy címlapjára került.

Hasonló mutatványt vitt véghez 1957-ben, amikor a Paramount Stúdió Sophia Loren hivatalos bemutatására szervezett partijára utolsóként érkezett és az olasz szépség melletti székre huppant le merészen dekoltált ruhájában. Ezután az ünnepelt helyett mindenki a kikandikáló kebleket bámulta, a vetélytársára sandító Lorenről készült kép bejárta a világsajtót.


Mansfield úgy akart kiríni a többi szőkeség közül, hogy a rózsaszínt tette meg védjegyének: rózsaszín ruhákban járt, rózsaszín autót vezetett, még a házát is rózsaszínre festette. A filmvásznon először cigarettaárus lányként suhant át, a pályafutása kezdetén forgatott filmjeit csak néhány év múlva mutatták be, amikor már szupersztár volt. 1957-ben a The Burglar röpítette a népszerűség csúcsára, a következő néhány évben forgatta legsikeresebb filmjeit. A szeszélyes autóbusz című John Steinbeck-darabból készült filmben egy utcalányt alakított hitelesen, jutalma Golden Globe díj lett.

A benne rejlő színészi tehetséget azonban nem sokszor mutathatta meg, mert színésznői ambícióit nem vették komolyan, valódi elmélyültséget kívánó szerepet alig kapott. A rendezők és a producerek könnyed komédiákban számítottak rá, a közönség pedig nem jellemformálására, hanem tökéletes idomaira volt kíváncsi. Beskatulyázták a buta szőke szerepkörébe, és ráragadt a szegény ember Marilyn Monroe-ja kifejezés. Ennek Monroe egyáltalán nem örült, úgy érezte, hogy Mansfield parodizálja őt, és komolyan fontolgatta, hogy pert indít ellene.


Még filmjeinél is többen látták fotóit, 1957-ben ő volt a legtöbbet fényképezett nő, a lapokban 2500 kép jelent meg róla. 1958-ban ismét róla cikkeztek, de ezúttal sem szakmai teljesítménye miatt, házasságot kötött ugyanis Mickey Hargitayval, a magyar születésű testépítő világbajnokkal. A két hírességnek három gyermeke született, közülük Mariska Hargitay szintén színésznő lett. (Mansfield első házasságából született lánya is örökölte vonzó vonásait, ő 1976-ban tárta bájait a nyilvánosság elé a Playboy hasábjain.) A házasság gyorsan megromlott, Mansfield 1964-ben harmadszor is férjhez ment egy rendezőhöz, akitől egy fia született. A házasságkötésre Mexikóban került sor, mert a színésznő hivatalosan még nem számított elváltnak.

Marilyn Monroe halála után a közönség érdeklődése lanyhulni kezdett a szőke szexbombák iránt, Mansfield is egyre kevesebb szerepet kapott, azt is Európában. A filmtörténetbe mégis beírta magát: 1963-ban ő volt az első amerikai filmsztár, aki teljesen meztelenül mutatkozott a vásznon. A filmet Clevelandben be is tiltották, másutt azonban csak úgy csődültek rá a nézők. A botrány viszont egyszer s mindenkorra lehetetlenné tette, hogy valaha is komoly szerepet kapjon. Anyagi csőd azonban nem fenyegette: lemezfelvételei is szépen fogytak, az éjszakai klubokat, színháztermeket még mindig megtöltötte, a hetente kasszírozott 20-25 ezer dollár tisztes gázsinak számított.


1967. június 29-én hajnalban ügyvéd vőlegényével és Hargitaytól született három gyermekével egy tévéshow felvételére igyekezett, amikor kocsijuk teljes sebességgel egy teherautó pótkocsijába rohant. A hátsó ülésen utazó gyerekek sértetlenek maradtak, anyjuk viszont azonnal meghalt. A baleset után rendelték el, hogy a teherautók végére egy keresztrudat kell felszerelni, amely megakadályozza, hogy a személyautók a jármű alá csússzanak; a köznyelv ezt Mansfieldnek nevezi.

Forras : itt...

2017. július 17., hétfő

Kékkút


A település mindössze egyetlen utcából, illetve a környező dombokon levő pincékből áll. Az alsó részt „Kütyünek” hívják, míg a felső rész a  „Központ”.
Már az avar korban éltek ezen a helyen emberek, erről tanúskodik az egykori temető gazdag leletállománya.
Régészeti leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából, Aquincumba vezető útja.
A legenda szerint az itt feltörő savanyúvízforrás Theodóra bizánci császárné kedvenc itala volt. A Kékkút (Kőkút) elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal. A kisközség ásványvízével vált világhírűvé, melyet az ország minden részébe és külföldre is szállítanak. Az úgynevezett földes, meszes gyógyvíz többféle betegség gyógyítására alkalmas.


A honfoglalás korában Kál horka (a horka a harmadik legnagyobb méltóság volt a nagyfejedelem és a gyula után, bírói jogkörrel rendelkezett)  szállásterülete volt itt, akinek fia a híres Bulcsú vezér volt,  aki Augsburgnál szenvedett vereséget az Otto király elleni harcban.

A település legrégebbi okleveles említése először 1338-ban fordult elő Kőkút formában, mint az Atyus nembeli Sal comes birtoka. A szomszédos település neve Salföld.

Persze a török időkben ez a település is teljesen elnéptelenedett, csak a török idők után kezdődött újra felvirágzása. A Káli-medence házait ma is az akkoriban (XIX. század)  kialakult kőboltos, tornácos házak jellemzik. A házak a klasszicizmus stílusjegyeit mutatják, de annak magyar paraszt változatát. A homlokzat vakolatdíszét a nap kelti életre: A formák árnyéka igazi mozit formál a homlokzatra.


A környéken az építkezések során gyakran használják a kőtengerek köveit.  A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. A kövek rendkívül kemények, ezért kiváló malomkövek faraghatók belőle.Más köveket a házak, kerítések építésekor használják fel.


Kékkúton találjuk a Káli-medence legrégibb, az egész Dunántúlon egyedülállóan érdekes, 18. században épített eredetileg zsúpfedeles, szabadkéményes népi műemlék lakóházát.



A falu  a Káli-medence vulkáni kúpjai között elterülő tőzeges láprétei mellett fekszik. Közvetlen szomszédságában terül el a Kornyi-tó, amely körül sétálva egy tanösvényen ismerhetjük meg a helyiek életét.


Forras : itt...

Marilyn Monroe és Arthur Miller házassága


Arthur Miller Pulitzer-díjas, amerikai drámaíró, aki a modern dráma műfajához olyan művekkel járult hozzá, mint az Az ügynök halála vagy az Alku. A pozitív kritikák és írói népszerűsége ellenére, a legtöbben talán mégis életének egy sokkal személyesebb aspektusáról ismerik nevét, házasságáról az utánozhatatlan Marilyn Monroe-val.

Marilyn és Arthur 1951-ben találkoztak először, amikor a férfi még első feleségével élt, Marilyn pedig éppen elvált első férjétől, James Dougherty-től, és már ismerkedett leendő második férjével, Joe DiMaggioval. Ahogy teltek az évek, Monroe és Miller között mély, baráti kötelék alakult ki, amelyet levelezéssel tartottak fent. Amikor pedig mindkettőjüknek külön vált útja akkori kedvesétől, felszínre tört az addig elfojtott vonzalom. 1956-ban házasodtak össze egy privát ceremónia keretein belül, mindössze két tanúval – a férfi, szerelmével ellentétben, nem szerette a nyilvánosságot.


Marilyn Monroe és Arthur Miller ellentétes személyiségek voltak, akik a házasság első évei alatt úgy vonzották egymást, mint a mágnes. Az évek múlásával viszont, kezdték részleteiben is megismerni egymást, felfedni valódi énjüket a másik előtt. Itt kezdődtek a problémák: Miller tartózkodó, sokszor érzelemmentes természete konfrontálódott a kissé hebrencs, az egész világ figyelmét magán tudó és élvező szexszimbólum feleségével. A helyzeten nem segített Marilyn két elvetélése sem, hiszen már-már kétségbeesetten szeretett volna édesanya lenni.

A pohár valószínűleg akkor telhetett be, mikor Marilyn megtalálta férje feljegyzéseit, amelyben kritizálja feleségét és házasságukat. A boldogtalanság elől, Marilyn az altatók káros segítségébe, míg Miller egy másik nő, későbbi felesége, Inge Morath karjaiba rohant. Öt év házasság után, nem volt visszaút, Miller úgy érezte, nem tudta teljesíteni „küldetését”, nem tudta megvédeni szerelmét saját magától, így 1961-ben véget vetettek házasságuknak.


Forras : itt...

10 érdekes tény a szerelemről



1: A monogámia nem csak az embereknél létezik, egyes állatfajok szintén egy életre választanak párt, ilyenek például a hattyúk, a farkasok a gibbonok és az albatroszok is.

2: Nagyjából 4 perc alatt eldől, hogy szimpatikus-e valaki vagy sem. Ez a mozgásától, a kisugárzásától és a hangszínétől is függ.

3: A szerelmesek, ha 3 percig folyamatosan egymás szemébe néznek, egy idő után elkezd ugyanolyan szinkronban verni a szívük.

4: A szerelem olyan, mint a kokain. Mikor szerelmesek vagyunk, agyunk pontosan azokat a részeket hozza működésbe, mint egy adag kokain.


5: A csikizésnek bizonyítottan fájdalomcsillapító hatása van. Egy kiadós ölelés vagy csiklandozás akár 4 órára is megszűntetheti a fájdalmat.

6: Az összetört szív nem csak egy mondás. Mikor trauma, vagy nagyon nagy fájdalom ér minket, akkor valóban mellkasi nyomást érzünk, amit néha az infarktussal is össze lehet keverni.

7: A pillangók gyomor tájékon való érzékelése majdnem valóságos, hiszen mikor az ember szerelmes, akkor a felszabaduló endorfinok valóban azt az érzetet keltik, mintha pillangókat éreznénk.

8: A legöregebb szerelmes dal nagyjából 4000 éves és Egyiptom környékéről származik.

9: Azok a férfik, akik naponta legalább 5 percet csókolóznak, állítólag 5 évvel tovább élnek.

10: A szerelem őrültté tesz, rózsaszínben látjuk tőle a világot és a levegőbe repít. Ezért is imádjuk annyira ezt az érzést.

Forras : itt...

2017. július 13., csütörtök

Összegyűjtöttük a világ legfurcsább, leglátványosabb gyümölcseit


A rózsaszínű, Pink Pearl almafajtát Albert Etter fejlesztette ki 70 évvel ezelőtt Észak-Kaliforniában

A mangosztánt Dél-Ázsiában termesztik, kedvelt desszert, és jótékony hatású gyümölcs

A Buddha keze édes ízű citrusféle. Japánban, Kínában, Indiában honos

A durián nevű furcsa gyümölcs olyan átható illattal rendelkezik, hogy sok helyen még a közlekedési eszközökre sem szabad felvinni Délkelet-Ázsiában

A longan, vagy sárkányszem Kínában honos. Nagyon bizarr az a fekete része, de szívesen megkóstolnánk

A puhala édes, ananász-szerű gyümölcs, a legtöbbet belőle Hawaii-on termesztenek. Ezen nem is lepődünk meg, formáját, színvilágát könnyen össze tudjuk kötni az álomszigettel

Kaimito, vagy csillagalma: egy dél-amerikai gyümölcs, ami szinte túl szép ahhoz, hogy megegyük

A naranjilla avagy lula, illetve „quitói narancs”  a csucsorok közé tartozó, Dél-Amerikában honos cserjén nő

A wax alma néven ismert gyümölcs félbevágva körtéhez hasonlít, de a folyadéktartalma a dinnyééhez hasonló

Dél- és Kelet-Ázsiában őshonos, Banglades nemzeti gyümölcse, a világ legnagyobb fán termő gyümölcse. A jákafán növő gyümölcs húsa citromsárga „rózsákra” szedhető, még pedig jó sokra, hiszen egyetlen gyümölcs tömege elérheti a 36 kg-ot


Forras : itt...

A selyem ősi, misztikus története


A világ legszebb ruháinak anyagában van valami közös: egy titokzatos eredetű és ősi hagyományokra visszatekintő szép és időtálló anyagból, selyemből készülnek.


Honnan és mely korból származik? Milyen legendák övezik a selyem születését?

A selyem születésének kora

A selyem születését a legrégibb időkbe helyezi a hagyomány. A selyemhernyó, vagy eperfa, selyem szavak már a legrégibb szövegekben is előfordultak. E nemes anyag régi eredetét támasztják alá a Si King-ben, a legkorábbi ismert kínai dalgyűjteményekben olvasható versek is, amelyekben az eperlevelek és a selyemhernyók már említésre kerülnek.

A selyem születésének legendái

A selyem több évezreden átívelő története a legendák szerint a Sárga császár uralkodásának idejében, az i.e. előtti 2600-as években kezdődött. A császár felesége, Leizu jutott a selyemkészítés gondolatára, amikor megfigyelt egy hernyót, amint az fonalat ereszt. Egy másik legenda szerint a császárnő teájába az eperfáról beleesett egy selyemhernyó és a meleg hatására fonalat eresztett – így lett felfedezve a selyemkészítés titka.


A ma is oly népszerű, gyönyörű selyemsálak története tehát ilyen misztikus, ősi korból származik.
Miután felfedezték és elkezdték gyártani a selymet, Kínában jó darabig csak a császári család és a főméltóságok viselhették. A selyem a selyemhernyó tenyészetek szaporodásával elterjedt a köznép soraiban is. A selyem előállítása a kínai ipar egyik fő ágává nőtte ki magát. Használták a ruházkodás mellett hangszerek, halászhálók, íjak készítéséhez, a finom mártott papír előállításhoz.

A selyem világhódító útja

A selyemmel kapcsolatos mesébe illő kezdet után a folytatás is titokzatos, hiszen a kínaiak évszázadokon át gondosan megőrizték a selyem készítésének titkát, olyannyira, hogy Nagy Sándor koráig Európában a selymet egy kínai fa termésének hitték. Kr. e. 3. századra a kínai és közép-ázsiai kereskedők Ázsiában és Európa felé kiépítették az úgynevezett “selyemutakat”, így e nemes anyag fokozatosan világhódító útjára indulhatott.

isz. 552 fontos dátum a selyem európai történetében, ugyanis Justitianus bizánci császár ebben az évben bízott meg két Kínában járó szerzetest, hogy ázsiai térítő útjuk során szerezzék meg a kínaiaktól a selyemszövés technikáját. A szerzetesek ki is derítették a titkot, miszerint a magból eperfa nő, a hernyó pedig tavasszal tojást rak, eperfaleveleket eszik, majd gubót köt maga köré. A prédikátorok végül a botjukba rejtett eperfamagokkal és selyemgubókkal tértek haza, ám összekeverték az előállítás lépéseit, és a gubókat ültették el a földbe, míg a magokat igyekeztek meleg helyen tartani, így persze nem értek célt.


Létezik még egy legenda hernyótartás technikájának elterjedéséről, miszerint a nyugat-ázsiai országok között volt egy Kvüsadana nevű királyság, amelynek lakói szerették volna elsajátítani a selyemkészítés technikáját, de a kínaiak megtagadták a kérésüket. Ám a kvüsadanai király furfangos volt, ugyanis a két ország közötti jó kapcsolatának ürügyén feleségül kért egy kínai császári udvarbeli lányt. A kínai császár gyanútlanul hozzájárult ehhez, nem tudván, hogy a király az esküvő előtt arra kérte menyasszonyát, hogy lopjon el egy hernyót és néhány eperfamagot. Mielőtt távozott volna Kínából, a lányt ellenőrizték az átkelőnél, de mégis sikerült kicsempésznie a kincseket, ugyanis azokat a fejfedőjébe rejtette. Tény, hogy a Tang-dinasztia idején (i.sz. 618–907) a selyemkészítés titka nyugaton is ismertté vált.

A 8. századtól a bizánciak mellett az arabok is bekapcsolódtak a selyemiparba, majd meghonosították Európában is. A 13. századra az európai selyemgyártó központok alakultak számos országban. A selyemtermelés Magyarországot is meghódította a 17. században, de az országszerte működő selyemgyárak a nagy munkaigény miatt a 20. század közepén megszűntek.

Az európai konkurencia ellenére a selyemiparban mind a mai napig Kína a világelső.

Forras : itt...

2017. július 12., szerda

Ritkán látott történelmi Fotók


Kitűnő régi fényképek, amik egy meghatározott időszakot mesélnek a hatalmas és érdekes világunkból. Sok fénykép valóban ritka, és csak a közelmúltban tették közzé.


 Az egyik első gyorsétterem, a “McDonald’s”, amely 1948-ban nyitott meg

Az első “Wall-Mart” szupermarket, amit 1962-ben nyitott Sam Walton

 Érintetlen pecsét Tutanhamon fáraó sírjának ajtaján

 Quagga – A zebra kihalt alfaja. Az egyetlen fénykép, ahol még élve látható egy utolsó Quagga példány. A fotót a Zoológiai közösség készítette 1870-ben Londonban.

 Jegy a Titanic-ra

 Így kezdődött Brazília fővárosának építése

Steve Jobs és Bill Gates csevegése 1991-ben

Elvis Presley, az amerikai hadseregben

A párizsi Eiffel-torony építése 1888. júliusában

A B-29-es bombázó az “Enola Gay”, amely ledobta a “Little Boy” atombombát Hirosimára a második világháború idején. Ez volt az első repülőgép, ami atombombát dobott le a magasból.

A Beatles híres “Abbey Road” lemezborítójának fotója. De valami nincs rendben? Ezen az eredeti képen balra menetelt a Beatles, később változtatták meg a másik irányba

Che Guevara és Fidel Castro

A Google első csapata 1999-ben

Az első számítógép az ENIAC az USA-ban készült. 5000 számítására volt képes másodpercenként

Albert Einstein érettségi bizonyítványa, amit 17 éves korában kapott

Charles Godfrey átrepül gépével a párizsi Diadal íven 1919. augusztus 7.-én

A pillanat, amikor George Bush-nak beszámolnak a szeptember 11-én történt eseményekről

Egy fotón Henry Ford (a Ford Motors alapítója), Thomas Edison (a fonográf, a kamera és villanykörte feltalálója), Warren Harding (Amerika elnöke) és Harvey Samuel Firestone (a gumiabroncs- és gumi gyártással foglalkozó “Firestone” alapítója)

1987. május 28.-án a 18 éves német Mathias Rust leszállt a Cessna-172B gépével a Vörös téren Moszkvában. Ez az eset minősítette a Szovjetunió teljes védelemének kudarcát

Az egyik első fotó Hitler bunkeréről 1945-ben

Forras : itt...