2015. augusztus 30., vasárnap

15 magyaros egytálétel


Lacikrumpli


hozzávalók / 5 adag

1 kg burgonya
50 dkg sertés rövidkaraj (kicsontozva)
2 közepes fej vöröshagyma
2 dl tejföl
1 db tojássárgája
1 db zöldpaprika
1 ek disznózsír (vagy napraforgó olaj)
só ízlés szerint
bors ízlés szerint
fűszerpaprika ízlés szerint

elkészítés

A húst felszeleteljük, kiverjük, a szeleteket sózzuk, borsozzuk és pirospaprikával meghintjük.
A meghámozott krumpli felét nyersen felszeletelve (az alsó rétegbe kerülő krumplikarikák lehetnek vastagabbak, mert könnyebben átsülnek) a kizsírozott (kiolajozott) tepsi aljára terítjük, majd megsózzuk.
Elosztjuk rajta a hússzeleteket, rátesszük a karikákra vágott, megpucolt hagymát, amit előtte 3-4 ek olajon megdinszteltünk, rászórjuk a felkarikázott paprikát, végül beterítjük a maradék burgonyával.
Újra megsózzuk és megkenjük a tojássárgával elkevert tejföllel, kevés zsíradékot (vagy olajat) teszünk rá és forró sütőben megsütjük (kb. 1 óra alatt). Közben néha nézzünk rá, és ha túlságosan elkezdene pirulni a teteje, kissé mérsékeljük a hőmérsékletet.

Sztrapacska piritva


hozzávalók / 4 adag

5 db burgonya (nagyobb)
5 púpozott ek rétesliszt
2 evőkanál finomliszt (amennyit felvesz)
2 tk só
5 ek tejföl (a tálaláshoz)
1 ek sertészsír

elkészítés

A krumplit lereszeljük, hozzáadjuk a sót, 5 púpos ek réteslisztet és annyi simalisztet, amennyit felvesz, hogy masszív tésztát kapjunk.
Lobogó sós vízbe szaggatjuk a masszát. Ha kész, szűrjük le.
Egy teflonba tegyünk kevés zsírt. Pirítsuk meg benne a tésztát, közben kavargassuk.
Tejföllel megöntözve tálaljuk. Jó étvágyat!

Kelkáposzta krokett



hozzávalók / 4 adag

1 kg kelkáposzta
5 dkg füstölt szalonna
1 kis fej vöröshagyma
2 db zsemle (tejben áztatott)
1 db tojás
só ízlés szerint
bors ízlés szerint
majoranna ízlés szerint
1 dl napraforgó olaj

elkészítés

A kelkáposztát sós vízben megfőzzük, utána kivesszük, lecsepegtetjük.
Húsdarálón ledaráljuk a hagymával, zsemlével és a szalonnával együtt.
A masszához keverjük a tojást, fűszerezzük. Ha túl nedves, zsemlemorzsát is adhatunk hozzá.
Kroketteket vagy pogácsákat formázunk, és forró olajban barnára sütjük.
Hasábburgonya illik hozzá.

Toros káposzta


hozzávalók / 4 adag

2 ek sertészsír
1 közepes fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
50 dkg sertéscomb
80 dkg savanyú káposzta
1 teáskanál fűszerpaprika
köménymag ízlés szerint
bors ízlés szerint
kakukkfű ízlés szerint
oregánó ízlés szerint
bazsalikom ízlés szerint
borsikafű ízlés szerint

elkészítés

A zsíron megfonnyasztjuk a vöröshagymát, megszórjuk a pirospaprikával. Rátesszük a kockára vagdosott húst. Pároljuk mérsékelt lángon. Befűszerezzük (kivéve a borsikafüvet, mert az a végén adjuk hozzá). A fokhagymát is belenyomjuk. Néha megkeverjük.
Mikor a hús félig megfőtt, hozzáadjuk a káposztát (ügyelve arra, ha nagyon savanyú, egyszer mossuk ki). Jól átforgatjuk a hússal. Kevés vizet hozzáöntve, lefedve, néha megkeverve, még kis vízzel pótolva készre főzzük. A borsikafüvet akkor adjuk hozzá, amikor majdnem kész.
Tejföllel, friss rozsos kenyérrel tálaljuk. Jó étvágyat!

Baconnel rakott krumpli


hozzávalók / 4 adag

1 kg burgonya
20 dkg bacon
6 db tojás
3 dkg margarin
1 evőkanál finomliszt
2.5 dl tej
150 g tejföl
só ízlés szerint
bors ízlés szerint
5 dkg sajt (reszelt)

elkészítés

A krumplit jól megmossuk, és héjában megfőzzük. Ha kissé kihűlt, a héját lehúzzuk.
A tojásokat keményre főzzük.
A margarint felforrósítjuk, elkeverünk benne 1 ek lisztet, majd felengedjük a tejjel, és állandóan kevergetve sűrűre főzzük. Sózzuk, borsozzuk, és összekeverjük a tejföllel.
Egy tűzálló tálat vékonyan kikenünk margarinnal, és beleterítjük a bacon egyharmadát.
Erre karikázzuk a krumpli egyharmadát, kicsit sózzuk, rászeletelünk 3 tojást, és a bacon második harmadát.
Megint krumpli, erre egy kevés tejfölös szósz, tojás és bacon következik, majd a maradék krumplival befedjük.
Ráöntjük a tejfölös keveréket, és előmelegített sütőben sütjük.
Ha félig kész, megszórjuk reszelt sajttal, visszatoljuk a sütőbe, és készre sütjük.

Tarhonyás csirkemell


hozzávalók / 4 adag

A húshoz
80 dkg csirkemell filé
5 ek napraforgó olaj
2 db vöröshagyma
1 db zöldpaprika (nem árt, ha piros húsú)
1 db paradicsom
1 gerezd fokhagyma
1 ek fűszerpaprika (csapott)
só ízlés szerint
1 késhegynyi bors
0.5 kávéskanál őrölt fűszerkömény
1 dl víz
A tarhonyához
50 dkg tarhonya
2 ek napraforgó olaj
1 l víz

elkészítés

A csirkemellet felkockázzuk, apró kockákra vágjuk a hagymát, paprikát, paradicsomot.
5 ek olajon a hagymát üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a paprikát és a paradicsomot, és addig dinszteljük, míg a hagyma sárgulni kezd.
Ekkor belekeverjük a pirospaprikát, beletesszük a húst, a zúzott fokhagymát és kevergetve addig sütjük, míg a hús kifehéredik.
Megszórjuk a fűszerekkel és lefedve, kis lángon addig pároljuk, míg a hús levet nem ereszt. Saját levében hagyjuk főni vagy 10 percig, így tartalmasabb lesz a szaftja. Ezután lassanként hozzáadagolunk kb. 1 dl vizet, és ezzel készre főzzük. Nem szabad sok levének maradnia.
Míg a hús készül, nekiállunk a tarhonyának. 2 ek olajon barnára pirítjuk a tésztát, majd felengedjük 1 l vízzel. (Nagyon óvatosan tegyük ezt, mert erősen gőzöl, fortyog, csapkod, könnyen megégethetjük magunkat.) Sózzuk és lefedve, néha megkevergetve, forrás után már csak kis lángra téve készre főzzük a tarhonyát. Mikor a levét már mind elfőtte, megnézzük puha-e. Ha nem, adunk még hozzá egy pici vizet, amivel pár perc alatt készre puhulhat.
Összeöntjük a pörköltet a tarhonyával, óvatosan, de alaposan átkeverjük, elzárjuk a lángot, és lefedjük az ételt. Így hagyjuk 10 percig, hogy a tarhonya a pörköltszaftot mind magába szívhassa.
Valamilyen idénysalátával kínáljuk.

Gyors tepsis burgonya debrecenivel


hozzávalók / 6 adag

1 kg burgonya
5 közepes fej vöröshagyma
petrezselyem ízlés szerint
só ízlés szerint
bors ízlés szerint
fűszerpaprika ízlés szerint
majoranna ízlés szerint (szárított)
ételízesítő ízlés szerint
0.5 dl napraforgó olaj
80 dkg debreceni kolbász (csemege)

elkészítés

A burgonyát és a hagymát megpucoljuk, és négyfelé vágjuk.
Tepsibe fektetjük, megszórjuk sóval, borssal, ételízesítővel, pirospaprikával, petrezselyemmel és a majorannával. Majd meglocsoljuk kevés olajjal, és átforgatjuk, keverjük, hogy mindenhol egyenletesen eloszlassuk a fűszereket.
Előmelegített sütőben majdnem puhára sütjük kb. 15 perc alatt. Néha átforgatjuk.
Amikor már majdnem puha a burgonya, rádobjuk a karikára vágott kolbászokat, és még 10 -15 percig sütjük, hogy átsüljön a kolbász is.

Brassói aprópecsenye


hozzávalók / 5 adag

A húshoz
1 kg sertéstarja (vagy sertéscomb csont nélkül)
4 gerezd fokhagyma
só ízlés szerint
bors ízlés szerint
petrezselyem ízlés szerint
3 ek napraforgó olaj
A burgonyához
2 kg burgonya
3 dl napraforgó olaj

elkészítés

A húst megmossuk, megtöröljük, és kockákra vágjuk. A nagyon zsíros részeket eltávolítjuk.
Egy lábasban fedő alatt puhára pároljuk. Ha a levét elfőné, akkor pótoljuk, míg a hús teljesen meg nem puhult.
Az ízesítést mindenki maga döntheti el, hogy milyen legyen. (Én most egy bolti fokhagymás fűszerkeveréket használtam.)
A puhára párolt húst zsírjára sütjük.
A burgonyát megtisztítjuk, megmossuk, és kockákra vágva, olajban megsütjük.
Amikor a hús szépen kipirosodott, fokhagymát aprítunk rá, majd a megsült krumplival egy nagy tálban óvatosan összekeverjük.
Díszítésnek petrezselyemmel hintetjük meg

Hagymás-gombás csirkemáj


hozzávalók / 4 adag

40 dkg csirkemáj
20 dkg gomba
4 db paradicsom
1 nagy fej vöröshagyma
3 ek napraforgó olaj
1 teáskanál fűszerpaprika
1 kk majoranna
1 kk fekete bors (őrölt)
só ízlés szerint

elkészítés

A májat darabokra vágjuk, és annyi vízbe áztatjuk, amennyi ellepi.
A gombát felaprítjuk, a paradicsomot gerezdekre vágjuk.
A felkarikázott vöröshagymát forró olajon üvegesre fonnyasztjuk, a tűzről lehúzzuk, beletesszük a paprikát, és ráöntünk két evőkanál vizet.
A tűzre visszatéve beletesszük a gombát, sózzuk, és befedjük. Addig pároljuk, míg a gomba levet ereszt, majd a zsírjára sütjük.
A leszűrt májat a gombára tesszük, és állandó keverés közben fehéredésig pirítjuk.
Rászórjuk a majorannát és a borsot. Végül a paradicsomot is hozzáadjuk.
Befedjük, és 2 perc múlva lezárjuk alatta a lángot. Fedő alatt még 5 percig hagyjuk.

Krumplis tészta gombóc


hozzávalók / 4 adag

A krumplis tésztához
750 g tészta (fodros kocka, kifőzőtt )
9 db burgonya (felkockázott, sós vízben főtt)
1 nagy fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 ek kacsazsír (vagy napraforgó olaj)
1 ek fűszerpaprika
só ízlés szerint (tengeri)
négyszínű bors ízlés szerint (őrölt )
A gombóchoz és a tálaláshoz
4 db tojás
8 evőkanál finomliszt (szükség szerint)
só ízlés szerint
négyszínű bors ízlés szerint (őrölt)
1 ek napraforgó olaj
10 dkg sajt (reszelt)
175 g tejföl

elkészítés

Egy tálba tesszük a megmaradt krumplis tésztát, áttörjük, sózzuk, borsozzuk, a felvert tojásokat beleöntjük, átkeverjük.
Beleteszünk annyi lisztet, amivel jó formázható masszát kapunk, nem kell túl sok, gombócokat gyúrunk belőle.
Lobogó, olajos, sós vízben kifőzzük.
Tálaláskor tejföllel és reszelt sajttal  kínáljuk.

Rakott karfiol


hozzávalók / 4 adag

1 db marhahús leveskocka
1 kis fej karfiol
1 teáskanál fűszerpaprika
2 dl tejföl
25 dkg darált sertéshús
1 bögre rizs
5 dkg reszelt sajt

elkészítés

A karfiolrózsákat apró darabokra vágjuk, és kb. 5 perc alatt megpároljuk. Figyeljünk arra, hogy még egy kicsit roppanósak maradjanak. Hideg vízzel leöblítjük.
A darált húst és a leveskockát a fűszerpaprikával együtt 2-3 percig pirítjuk egy nagyobb serpenyőben, majd felöntjük egy deci vízzel. A rizst megfőzzük.
Ha az összes hozzávaló kész, kivajazunk egy tortaformát. Először a riszt tegyük bele és jól nyomkodjuk le. Ez után mehet rá egy réteg hús és azt is nyomkodjuk le. Végül a karfiol.
A tejfölt elkeverjük a sajt felével, majd öntsük rá a karfiolra. A maradék sajtot szórjuk rá, letakarva 180 fokra előmelegített sütőbe tegyük. Kb. fél óra alatt készre sütjük, szeletelés előtt kicsit hagyjuk hűlni.

Agglegénytál


hozzávalók / 4 adag

80 dkg burgonya
3 közepes fej vöröshagyma
6 db paprika
4 közepes db paradicsom
20 dkg lángolt kolbász
6 db tojás
2 teáskanál só
bors ízlés szerint

elkészítés

A burgonyát megpucoljuk, felkarikázzuk, és kevés olajon megsütjük.
Külön lábosban megsütjük a felkarikázott hagymát, hozzáadjuk a cikkekre szeletelt paradicsomot és a paprikát, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.
Amikor megsült, hozzáadjuk a sült krumplihoz, és a felkarikázott kolbászt is.
A tojásokat felverjük, sózzuk, és a a krumplira öntjük, majd jól összesütjük.

Rakott brokkoli


hozzávalók / 4 adag

1 kg brokkoli
15 dkg sajt (reszelnivaló)
2 dl tejföl
1 kk szerecsendió (őrölt)
só ízlés szerint
60 dkg csirkemell filé
4 gerezd fokhagyma
15 dkg bacon (szeletelt)
2 ek vaj

elkészítés

A brokkolit rózsáira szedjük és sós vízben feltesszük főni. A vízbe beledobunk 4-5 gerezd fokhagymát és őrölt szerecsendióval ízesítjük.
A csirkemellet végkony csíkokra vágjuk, megsózzuk és kevés olajon megsütjük.
Ha a brokkoli megfőtt, egy tűzálló tálat kivajazunk. A brokkoli felét az edény aljára tesszük. Erre jön a sült csirkemell. Ezt beborítjuk a csíkokra vágott baconnel, majd a maradék brokkoli kerül rá.
A következő réteg a tejföl és végezetül a reszelt sajt kerül a tetejére.
Előmelegített forró sütőben addig sütjük, míg a sajt szép aranybarna nem lesz. (kb. 20-25 perc)

Hagymás burgonya-rétes


hozzávalók / 4 adag

Tészta
1 kg burgonya
25 dkg rétesliszt
3 evőkanál búzadara
2 kávéskanál só
1 dl napraforgó olaj
4 ek tej
5 dkg olvasztott vaj (vagy olajjal a kenéshez)
Töltelék
2 közepes db vöröshagyma
0.5 dl napraforgó olaj
só ízlés szerint

elkészítés

Tészta
A burgonyát héjában megfőzzük, legjobb este, hogy másnap könnyebb legyen meghámozni és lereszelni.
Hozzáadjuk a lisztet, a darát, a sót, az olajat, a tejet, és összedolgozzuk. Két egyenlő részre osztjuk.
Lisztes deszkán egyenként kinyújtjuk, mint a beiglit, megkenjük a sült hagymával, felcsavarjuk, és kisebb méretű, kiolajozott tepsibe helyezzük, kézzel laposabbá nyomkodjuk. A másikkal is ugyanígy járunk el, kinyújtjuk, megkenjük sült hagymával, feltekerjük, majd a másik mellé helyezzük, nyomkodjuk lapossá.
Sütés előtt késsel felvágjuk szeletekre, lekenjük olvasztott vajjal, de lehet olajjal.
Előmelegített sütőben szép aranybarnára, finom ropogósra megsütjük.
Töltelék
A megtisztított hagymát kockára vágjuk, és olajon, megszórva kevés sóval megfonnyasztjuk.

Hortobágyi húsgombóc


hozzávalók / 3 adag

Húsgombóc
40 dkg darált sertéshús
1 db tojás
2 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem
só ízlés szerint
bors ízlés szerint
1 közepes db vöröshagyma
2 ek zsemlemorzsa
Ragu
1 dl napraforgó olaj
1 közepes db vöröshagyma
1 közepes db tv paprika
1 kis db pritaminpaprika
1 közepes db hegyes erős paprika (elhagyható)
50 dkg csiperkegomba
3 ek sűrített paradicsom
2.5 dl víz
só ízlés szerint
bors ízlés szerint
1.5 dl tejföl
1 csapott ek finomliszt

elkészítés

Húsgombóc
A darált húst összekeverjük a tojással, ízesítjük, és annyi morzsát adunk hozzá, hogy jól formálható masszát kapjunk.
Hűtőbe tesszük, ezután diónyi gombócokat formálunk belőle.
Ragu
Egy nagyobb serpenyőben készítsünk pörkölt alapot, olajon a hagymát megpirítjuk, adjuk hozzá a felkockázott paprikákat, a felszeletelt gombát és a sűrített paradicsomot.
Pár percig pirítsuk, majd tegyük hozzá a húsgombócokat, és öntsük fel kb 2,5 dl vízzel. Ízesítjük, fedővel lefedjük, és készre főzzük, néhányszor megrázogatva a serpenyőt.
Ha a gombócok megfőttek, a tejfölt csomómentesre keverjük a liszttel, majd a raguhoz öntjük. Szükség esetén kevés vízzel hígítjuk, összeforraljuk, és galuskával kínáljuk.
elkészítettem: 8 alkalommal

Forras : innen...

2015. augusztus 28., péntek

Szendrey Júlia



Szendrey Júlia 18 évesen ismerkedett meg Petőfivel, egy évvel később már házasok, s pont 1848 december 15-én születik gyermekük, március 15-e után éppen 9 hónapra.
Júlia a naplójában szenvedélyesnek és boldognak írja le a házasságukat, melynek Petőfi halála vetett igen hamar véget. Két évet tartott. Arra sem volt idejük, hogy egymásra unjanak!

1848 március 14-éről naplójában így írt a költő: Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt, bátor, lelkesítő, imádott kis feleségemmel, ki mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim előtt, mint a hadsereg előtt a magasra emelt zászló. Azon tanácskoztunk, mit kell tenni, mert az határozottal állt előttünk, hogy tenni kell és mindjárt holnap... hátha holnapután már késő lesz!



Júlia aki éppúgy élete csúcspontjának tekintette a márciusi forradalmat, mint Petőfi - 14-én éjjel a francia mintára kokárdát készített férjének, magának pedig nemzeti színű főkötőt. Saját szellemi terméke, hogy a fejfedő helyett a kokárdát a szív fölé helyezte. Március 15-én este már mindenki ezt hordta, s azóta is így ünnepeljük március 15-ét.

Az 1848-as forradalom óta hazánkban a kokárda a függetlenség, a szabadság szimbóluma. Érdekes a kokárda színeinek sorrendje. Már az 1848-as forradalom idején a katonák csákóján kétféle sorrendben sorakoztak a színek, ezt a korabeli festmények is igazolják. Mostanra kívül piros változat terjedt el, ami az olasz trikolórt formázza, állítólag ezt a fajtát készítette Szendrey Júlia, és hibásan.

Vitathatatlan, hogy mostanra a harmadik lett az elfogadott, és ehhez kapcsolódnak emlékeink, kötődéseink. Érdekesség azért, hogy Kossuth halálának centenáriumán Torinóban hatalmas taps fogadta a magyar kormányküldöttséget, mert udvarias gesztusnak tekintették, hogy a magyarok olasz színeket hordanak kabátjukon, pedig az csupán a jelenleg használt kokárda volt.

Júliának köszönhetjük tehát az első kokárdát, de ő azért több volt, mint egy sima múzsa. Szendrey Júlia író, költő, műfordító volt. Írásai rendszeresen jelentek meg az Életképekben, a legnagyobb példányszámú társasági lapban.

Az 1849-es tavaszi hadjárat kezdetén tollából felhívás jelent meg Testvéri szózat Magyarország hölgyeihez címmel. A röpirat írója arra szólította fel az asszonyokat, hogy küldjék harcolni életük párját, s aki ezt nem vállalja, az nem érdemli a házastársi örömöket sem.. Csak úgy legyünk övék, ha ők a hazáé szította a kedélyeket Szendrey Júlia.

Nem sokkal később a Nemzet Özvegye, két éven belül pedig ő lesz a megvetett asszony,aki eldobta az özvegyi fátyolt.

Miután elveszíti férjét személyével folyamatosan foglalkoztak; de ebben nem volt köszönet: a megítélése rendre negatív volt.

Második házassága kötésekor 21 éves és egyedülálló anya, kétségbeejtő helyzetben lévő asszony. Felrótták neki, hogy a költő hősi halála után nem kötelezte magát életfogytiglan tartó gyászra, s nem halt párja után. A "nemzet özvegyét ugyanis rendre piedesztálra helyezik, onnan meg nem lehet csak úgy, büntetlenül lesétálni. Egyedül, pénz nélkül egy kicsi gyermek anyjaként, pedig nem könnyű a piedesztálon múlatni az időt.

1850 Júliának a kétségbeesést hozza, s joggal: a hírek szerint Petőfi elesett Segesvárnál. A családjára hagyná kisfiát, Törökországba akar utazni, hogy Bemtől tudja meg, remélhet-e még vagy sem. Útlevelet persze Petőfi felesége nem kap. Be kell látnia, hogy férje halott és támasza nincsen. Naplójába ezt írja: Ki van rám mondva az itélet s nem állhatok többé ellent; örök boldogtalanságra vagyok kárhoztatva, és meg kell törnöm sorsom vas hatalma alatt. A rövid hajú, férfiruhás, szivarozó, szabados, végzetes Júlia azonban csak addig érdekel minket, míg a Petőfié volt. Bűnösnek mondani könnyelműség és tudatlanság volna: ő szimbólumos büntetése volt Petőfi életének és zsenijének. írja Ady. Komolyan fontolgatja az öngyilkosságot, de ezt a gondolatot elveti: Petőfi gyermekéért élnie kell. A rendőrség zaklatja, kiutasítással fenyegetik, azt sem tudja, hova menjen gyermekével együtt. A hatóságok figyelik, abban bíznak, hogy Júlia elárulja magát, ha férje valahol az országban rejtőzik. Közben egyedül van, s a kor nem kedvez, az egyedülálló nőknek Júlia a kor hagyományaival dacolva igyekezett autonóm döntésekre építeni az életét, amikor erre nem volt mód, újratervezett, s élt, ahogy akkoriban tudott. Elmarasztalások közepette.

Senki sem látja a magára maradt alig 20 éves nőt, csak nagy költő és szabadságharcos özvegyét látják benne. Ekkor mutatták be neki Horvát Árpád egyetemi tanárt, aki feleségül kérte. Júlia erről ezt írta: Menhely vagy öngyilkosság között kelle választani s mert Sándor fia miatt élni, ha lehetséges, kötelességemnek tartám, s nevéhez méltóbbnak tetszék a férjhezmenetelem, mintha az elutasitott tolakodók jó hirnevemtől megfosztanak, Horvát Árpád ajánlatát elfogadtam és neje levék. Júlia nyilatkozatot tett a szertartást végző plébánosnak: férje, Petőfi Sándor halott. Horváth oltalmat ígér Júliának, a kis Zoltánnak pedig apja helyett apát. Ez a házasság a kiutat villantotta fel a reménytelen helyzetből. Az a láng azonban csak egy pislákoló gyufa lángja. Gúnyos cikkek jelennek meg Júliáról, aki Petőfi halálának évfordulója előtt kötött új házasságot. Pedig ezzel a házassággal megadatott neki a lehetőség, hogy a kis Zoltánt magához vegye.

Arany János A honvéd özvegye című művében szemrehányást tett az asszonynak: "Mint a virághoz, mely kitárta / Kelyhét, a méhek és lepék / Gyülvén hozzája szép imádók, / Kinyílott szívét meglepék;" 
És: "Élj boldogul... ez könnyü annak, / Ki, mint te, oly hamar feled - / Még egy rövid szó gyermekemről, / Azután, hölgy, Isten veled: / Légy anyja és nem mostohája, / Nehogy eljöjjek egy napon, / És elvezessem kézen fogva / Őt is oda, hol én lakom...!"

Szendrey Júlia az erdődi George Sand, ahogy Ady nevezi közben a magyar irodalom igen izgalmas alakja bírt lenni. Júlia felvilágosultabb volt koránál, de ez nem könnyítette meg az életét. George Sand, a különc, feminista francia írónő volt a példaképe. A nadrágviseléssel, rövid hajjal, szivarozással botrányt kavaró Szendrey Júlia le is tett dolgokat az asztalra: Andersent elsőként fordította magyarra. George Sand műveit is fordította, s verseket írt.

Júlia tizennyolc éven át bánhatta gyorsan kötött második házasságát, de közben mégis írt és írt. Második házassága idején kifejezetten termékeny író volt. Művei rendszeresen jelentek meg az Életképekben. Versei gyermekei iránt érzett szeretetéről árulkodnak. Legmaradandóbb munkája mégis Andersen-fordítása.

A kiegyensúlyozott magánélet pedig nem segítette: ha Petőfi Sándornak Júlia királynője volt, akkor Horvát Árpádnak a szolgálója.

Még négy gyermeket szült, egy kislány pici korában meghal

Gyakorlatilag Júlia és a férje semmiben sem passzoltak!

Halálos beteg volt már, amikor elszánta magát, hogy kislányával együtt külön költözzön. Ekkor azok állították pellengérre, akik második házasságkötése miatt vádaskodtak ellene. Júlia törvényesen is el akart válni, na ez sem volt éppen botránymentes a XIX. században. Halála előtt férjhez készült Tóth József házitanítóhoz, bizalmasához, de meghalt, mielőtt válására sor került volna. Utolsó útjára Zoltán fia kísérte el, Horváth nem jelent meg, és három közös gyermeküket sem engedte el anyjuk temetésére. A Kerepesi temetőben nyugszik, sírján ez áll: 
Petőfi Sándorné Szendrey Júlia 
39 évet élt csupán. 

Tánczos Erszébet írása


Forras : innen

Divatikon, akit a britek szívből utáltak



Hogy feleségül vehesse őt, a király lemondott a trónjáról. A britek ezt sosem bocsátották meg a kétszeresen elvált, közrendű, ráadásul amerikai nőnek. Wallis Simpson, a csábító enyhén szólva megosztó személyiség volt, de mivel mindig vonzóan és elegánsan öltözködött, a stílusát sokan irigyelték, és utánozták. Királyné ugyan nem lett, de windsori hercegné és divatikon igen. És gyaníthatóan kémkedett is.

Sok a bizonytalanság körülötte. A születési ideje nem biztos, ő mindig 1896-ot adta meg, de egyes források szerint 1895-ben született Pennsylvaniában, amikor szülei még nem házasodtak össze. Ez szégyellnivaló származást jelentett volna Bessie Wallis Warfield számára, így valószínűleg inkább csalt egy évet.

Apja hamar meghalt, a családtagok támogatták az özvegyen maradt anyát és kislányát. Később nagybátyja jóvoltából előkelő leányiskolába járt, de szegény lányként. A Bessie nevet ifjú korában hamar elhagyta, úgy vélte, az csak a teheneknek való. Sosem számított szépségnek (erősen szögletes arcformája miatt ez szóba sem jött), de eszes volt, vékony, csinos, élénk, és ibolyakék szemekkel bűvölte hódolóit, akik állítólag sokan voltak.

20 éves korában férjhez ment Earl Winfield Spencerhez, az amerikai hadsereg snájdig pilótájához, akiről később derült ki, hogy felettébb erőszakos, és alkoholista. Kapcsolatuk hányatott volt, hol együtt éltek, hol külön, végül 11 év után 1927-ben elváltak.

A válásig Wallis egyáltalán nem viselkedett szentként a kortársak visszaemlékezései alapján. A külön élős időkben a pletykák szerint viszonya volt egy argentin diplomatával, majd, amikor több mint egy évet töltött Kínában, ott viszonyba bonyolódott Galeazzo Ciano gróffal, későbbi olasz külügyminiszterrel, Mussolini vejével, akitől teherbe is esett, és abortuszát követően sosem lehetett gyereke. (Amerikai állami iratok szerint úgy tudni, hogy Wallis egy időre a tengerészeti hírszerzés ügynöke lett az 1920-as években, emiatt utazott Kínába.) Valamint – a pletykák szerint – állandóan flörtölt boldog-boldogtalannal, és sötét kínai lebujokban különlegesen vad szex praktikákat tanult. (Másképp hogyan is csábíthatta volna el évekkel később a Prince Charmingot, a világ legvonzóbb agglegényét egy csúnyácska, akkor már nem is túl fiatal nő???)

Már ekkor bármit el tudtak képzelni az emberek róla, később ez csak rosszabbodott. Viszont az öltözködését mindenki dicsérte.

Válása után Wallis megismerkedett Ernest Simpson elvált üzletemberrel, akivel hamarosan összeházasodtak, és Londonba költöztek. Ott barátkoztak össze Lady Thelma Furness-szel, az angol trónörökös aktuális szeretőjével. Lady Furness 1931-ben mutatta be Edward hercegnek Mrs Simpsont. A hercegnek tetszett a nő, de viszonyt feltehetően csak 1934-ben kezdtek. A walesi herceg akkor végleg megvált addigi szeretőitől, és Mrs. Simpson rabjává vált.

Wallist egyébként bemutatták az angol udvarnál is (ahol akkor még nem tudták, hogy már egyszer elvált, különben nem fogadták volna), ez alkalomból klasszikus vonalú selyemruhát és tollas kiegészítőket viselt.

Az amerikai nőnek az FBI szerint voltak az idő tájt más, rövid viszonyai is, többek közt Joachim von Ribbentrop akkori londoni német követtel, aki később Hitler külügyminisztere lett. A brit az MI5 is megfigyelés alatt tartotta Wallist, mert azt gyanították, hogy a walesi hercegtől megtudott fontos információkat szivárogtat ki a németeknek.

1936 elején VIII. Edward néven király lett a herceg, aki világossá tette családja és a kormány előtt, hogy feleségül kívánja venni (az akkor még papíron házas) amerikai barátnőjét. Terve totális ellenállásba ütközött minden szinten, a botrány egyre nagyobb lett, így decemberben inkább lemondott a trónról. A britek ezt sosem bocsátották meg az amerikai nőnek. A lemondott király addigi rangját, címeit elvesztette. Trónra került öccsétől a windsori hercegi címet és apanázst kapott, de el kellett hagynia Nagy Britanniát.

Wallist ugyan a közvélemény megvetette, de a stílusát elismerték, és ekkorra már divatikonná vált. Rendszeres látogatója volt Coco Chanel divatbemutatóinak, vásárolt Vionnet-nál, hordott Schiaparelli és Givenchy ruhákat. Cecil Beaton lefotózta a Vogue számára a híres, Elsa Schiaparelli tervezte homáros ruhában, amelyhez a díszítést Salvador Dalí rajzolta.

Wallist ugyan a közvélemény megvetette, de a stílusát elismerték, és ekkorra már divatikonná vált. Rendszeres látogatója volt Coco Chanel divatbemutatóinak, vásárolt Vionnet-nál, hordott Schiaparelli és Givenchy ruhákat. Cecil Beaton lefotózta a Vogue számára a híres, Elsa Schiaparelli tervezte homáros ruhában, amelyhez a díszítést Salvador Dalí rajzolta.

Mrs. Simpsonnak 1937-ben sikerült elválnia (a válást a férj hűtlensége miatt mondták ki!), ezután Edwarddal össze is házasodtak Franciaországban. Esküvői ruhája egyszerű szabású, elegáns Mainbocher kreáció volt, világoskék színben, mivel Wallis harmadik házasságkötésekor mégsem viselhetett szűzies fehéret. A szín Wallis-kék néven lett ismert és népszerű.



A windsori hercegné rajongott az ékszerekért, és férje elhalmozta szebbnél szebb darabokkal, komoly gyűjteményre tett szert. Ezeket mindig egyszerű szabású ruhákkal hordta. Az egyik leghíresebb a kifejezetten a számára készült Cartier nyakék, amely csupa gyémánt, ametiszt és türkiz. Egy másik emblematikus darab szintén Cartier-től való, egy párduc formájú ónix és gyémánt karperec.


A II. világháború idején Churchill – hogy eltávolítsa Európából – kötelező érvénnyel kinevezte Edwardot a Bahama szigetek kormányzójává, mivel esélyes volt, hogy a németek esetleg elrabolják, vagy magától bonyolódik valamilyen németbarát akcióba. Így a házaspár 1945-ben térhetett csak vissza Európába. Franciaországban telepedtek le, és a továbbiakban élték a korabeli gondtalan celebek életét, utazgatva, partikra járva, évtizedeken át. Nagy Britanniába nem térhettek vissza, és Wallisszal csak férje halálakor állt szóba a királyi család.

És persze a pletykák. Még női mivoltát is kétségbe vonták. Azt híresztelték, hogy androgén-inszenzitivitási szindrómája van, nem fejlődtek ki a belső női ivarszervei, és a külsőkkel sem volt minden rendben. (Akkor vajon hogyan lehetett terhes 1924-ben?) Bizonyíték? Nagyon vékony, fiús az alakja, keskeny a csípője, és erősen szögletes az arca, valamint túl határozottan viselkedik.

Annyira utálták, hogy ez a nő lett az ördög maga, mindenki biztosan tudott róla valami szörnyűséget. Bármit pletykáltak, mindenki simán elhitte. Nem véletlenül, hiszen Wallis exhibicionista volt, gátlástalan, rasszista és törtető, aki szerint „az ember sosem lehet elég vékony és elég gazdag”.

A II. világháború körüli erős németbarát érzelmei és kapcsolatai egyértelműen tagadhatatlanok (mint ahogy Coco Chaneléi is, csak neki később megbocsátották ezt). Miatta kellett új királyra szert tennie a brit birodalomnak. Nem volt nemesi származású, de beférkőzött az arisztokraták közé. Elvált amerikai nő létére kis híján brit királyné lett. Gyanús kalandjai voltak gyanús férfiakkal. Nem tiltakozott, amikor a boszorkányos szexuális vonzerő legendájával ruházták föl. („Sose magyarázkodj, és sose panaszkodj.") Kiszámíthatatlan és megbízhatatlan volt. Kíméletlenül megszerzett magának majdnem mindent, amit akart.

Amúgy, számos jellemhibája, elfogadhatatlan nézetei ellenére, realista volt: „Nem vagyok egy szép nő. Nincs mit nézni rajtam, úgyhogy az egyetlen, amit tehetek, hogy jobban öltözködöm, mint bárki más. Ha mindenki engem néz, amikor belépek egy szobába, a férjem büszke lehet rám.” Stílusát egyfajta páncélként viselte, és úgy gondolta, a kifinomult eleganciával tartozik is a férjének, aki a miatta mondott le a trónról.



Forras : innen...

Alfred De Musset (1810 -1857)


A Victor Hugo köré tömörült költők közül a legjelentősebb életművet Alfréd de Musset alkotta. Akkor tűnt fel, csodagyerekként, amikor a nagy romantikusok már megharcolták forradalmukat. Készen kapja az eredményeket, s nem is óhajt változtatni rajtuk. A francia romantika „flamboyant" korszaka villan fel költészetében — nem hosszú időre.
Ahogy mestere, Hugo, képzeletből idézi meg — épp ekkortájt — a sokszínű Keletet, ő is, első gyűjteményében, a Spanyolországi és itáliai mesékben (Contes d'Espagne ét d'Italie, 1830), képzeletbeli spanyol és olasz tájakba helyez érzéki, játékos hangulatképeket. Nemsokára eljut majd Velencébe, s a kellem és báj felelőtlen költője, a szalonok, a kávéházak, a színházi kulisszák ünnepelt arszlánja átéli a tragikus szerelem fájdalmát. Előbb azonban megismeri a korai hírnév dicsőségét ; a Rolla című lírai elbeszélő költeményben (1833) a polgári ifjúság érzelmi válságát, a „század betegségét" — a nyugtalanságot, az elérhetetlen vágyat — énekli; a hős hiába keresi az élet értelmét, s csak az öngyilkosság küszöbén ismeri fel az eszményi szerelem újjáteremtő erejét. Egy mindmáig nagyon élő és hiteles érzékenységi drámában — a Marianne szeszélyeiben (Les Caprices de Marianne, 1833) — a cselekmény tengelyébe állított kél ifjú különbözőképpen próbál menekülni az élet abszurdsága elől: az egyik elérhetetlen boldogságról álmodik, a másik mámorba fojtja vágyait, vagyis ketten Musset kétféle magatartását személyesítik meg.
Musset, aki nem képes követni mestereit, Hugot, Lamartine-t a társadalmi cselekvésben, tehát a végletes gondolat válság feloldásában, olyan érzelmi kalandra vágyik, amely teljesen betölti szívét és új színekre ihleti szellemét. Ez a kaland 1833 nyarán kezdődik, és két esztendeig tart: a huszonhárom éves ifjú és a hat évvel idősebb George Sand, akinek akkori regényeiből élesen sikolt a romantikus szerelmi vágy, megtetszenek egymásnak, és szinte misztikus áhítattal várják a nagy szenvedély megtisztító, felemelő hatását. Van ebben az önkívületig fokozódó szenvedélyben valami kétségbeesettség, sóvárgás az abszolútum után, amit csak úgy érthetünk meg, ha a kortárs Berlioznak eget-földet betöltő, idegeket meztelenre tépő zenéjére emlékezünk. Ezért több a Musset—Sand kaland, mint a hasonló esetek: egy egész nemzedék érzelmi életének zátonyra futását, a romantikus szenvedély megvalósulhatatlanságát jelképezi.
A szerelmesek Velencébe utaznak, s az első mámor oszlása után a szenvedély misztikusai az örök emberi komédia szereplőivé válnak: Musset szívesen bolyong egyedül, míg Sand dolgozik, az asszony pedig szívesen fogadja más férfi udvarlását is.




Musset egyedül tér haza, menekül. S mivel a szerelem nem váltotta meg, kiégetten vergődik, önemésztő életmódba fojtja csalódását és fájdalmát. Legyőzte őt a szenvedély, mint Lamartine-t a politika és Vignyt a deklasszáltság (csak Hugot nem győzte le semmi). Az ezután írt Musset -művek fő jegye az önemésztés, a halkan síró szomorúság, mely gyakran emlékeztet George Sand másik összetört szerelmesének, Chopinnek a notturnóira. Híres Éjszakái — a Májusi, a Júniusi, az Októberi és a Decemberi Éjszaka (1835—37) — a múzsájával vagy önmagával folytatott benső párbeszédekben rögzítik szenvedését. Már csak a zenévé finomuló költészettől vár segítséget, de a szomorúság ide is elkíséri. Ez a közvetlen, halk és fájdalmas hang nemcsak a líráját jellemzi Musset-nek, hanem az ekkor írt drámáit is. A Nem szabad a szerelemmel játszani (Ön ne badine pás avec Vamour, 1834) a szenvedély veszélyeire és az ébredő szerelem tiszteletére int. Egy gazdag ifjú, Perdican, úgy próbál vonzalmat kelteni unokahúga szívében, hogy elcsábít egy parasztleányt, Rosette-et; a szenvedély azonban elemészti szerelmüket, mert Rosette belehal a fájdalomba, s Camille és Perdican megrettenve menekülnek egymástól.

Forras : innen...

George Sand


George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

Aurore Dupinnek hívták leány korában, de nagyon rövid ideig volt leány. Hamar férjhez ment, hamar el is vált. Szerelmi élete viharos volt, nem is csinált titkot a viharokból. Legjobb regényeit őszinte vallomásai teszik fontos emberi dokumentumokká. A témáiban, stílusában romantikus íróművész saját múltjának oszinte feltárásában hiteles realista. De legreálisabb valóságtükrözéseiben is hangsúlyozza a szélsőségeket, a szokatlanságokat, vagyis romantikusan realista.

Pletykák és anekdoták kedvelt tárgya volt. Öltözködéseiről és szokásairól ugyanúgy adták szájról szájra, országról országra a szokatlanságokat, . mint szerelmi életének változatosságáról. Magába a férfinembe volt szerelmes. Vérbeli elődei közt hol törvényes, hol törvénytelen módon akadt király is, olcsó pénzért kapható utcalány is, katonatisztek is, piaci árusok is. Akárcsak a politikában, a szerelemben is azonosulni tudott minden társadalmi osztállyal. De egyikkel sem ellenségesen, a békét és az egyetértést hirdette urak és szolgák, gazdagok és szegények, egymást ellenségnek tekintő csoportok között. A legfőbb értéknek pedig a szerelmet tudta. Magamagát példaadónak tekintette közéleti kérdésekben is, nászágyban is. Egy idoben távoli országokban is észben tartották, feljegyezték, ki mindenki volt a szeretője. Még vetélkedtek is, ki tud többet felsorolni ama leghíresebb férfiak közül, akik hosszabb vagy rövidebb ideig voltak a férfinevű igéző asszony ágyastársai. Mint ahogy azt is mulatság tárgya volt felsorolni, miféle férfiszokásokkal hökkenti meg bámulóit is, szidalmazóit is. Vicclapok karikatúrákat közöltek róla férfiruhában, leginkább frakkban, sétabottal, szájában vagy ujjai közt vastag szivarral. Néha szeme előtt monoklival.

Azt minden olvasó ember — nemcsak regényolvasó, hanem újságolvasó is — tudta, hogy legtartósabb, leghosszabb ideig tartó szerelmes kapcsolata egy nagy romantikus költővel, Musset-vel és egy nagy romantikus zeneszerzővel, Chopinnel volt. Amikor Chopin kedvéért elhagyta Musset-t, gúnyos regényt írt befejezett szerelméről, mire Musset bosszús regényt írt hűtlen szerelméről. Szenzációhajszoló olvasók versenyt olvasták egymás után mind a kettot. De Musset tulajdonképpen kettejük történetét írta meg leghíresebb regényében, „A század gyermekének vallomásá"-ban is. Mert George Sand jó író volt, de legalább olyan jó regénytéma.

Egy fennmaradt lista, amelyben egy kíváncsi olvasó (vagy irodalomtörténész) összeállította hitelesen bizonyítható szeretői közül a legvilághíresebbeket, ezeket a neveket közli a kortársakkal és az utókorral (tehát velünk is):

Balzac, Berlioz, Delacroix, mind a két Dumas (apa és fiú), Flaubert, Heine, Liszt Ferenc (hogy egy magyar is legyen a tiszteletre méltó vagy inkább ámulatra méltó névsorban), Mérimée, Saint-Beuve, Stendhal és persze Musset és Chopin. — De vannak olyan névsorok is, amelyek arról tanúskodnak, hogy a korai szocialista mozgalom vezéralakjai, szónokai és publicistái közül melyiknek az ágyában lelkesedett fel a munkásosztály igazáért és az osztály nélküli társadalom eljöveteléért.

A nagy orosz kritikus, Belinszkij is nagyra tartotta. Egy róla szóló tanulmányban írta ezeket a helytálló szavakat: „George Sand számára nincsenek arisztokraták, se plebejusok, csak emberek vannak, és ő megtalálja az embert a társadalom minden osztályában. Szereti, együtt érez velük, büszke rájuk és megkönnyezi őket."

Már első regényének címlapján Sand volt a családneve. Ez pedig úgy került hozzá, hogy amikor rövid házasság után gyorsan megunt férjét elhagyta, első szeretője egy Jules Sandeau nevű fiatal jelentéktelen író volt. A híres szeretők között nem is szokás felsorolni. Jelentőségét nem is műveinek köszönheti, hanem annak, hogy az ő nevének első felét választotta a változatos életű asszony. Mire az a könyv megjelent, a szerző már másik férfival tapasztalta, hogy milyen sokszínű az élet.

Színesen, olykor túlszínezve el is mesélte, hogy milyen sokszínű, kalandos, mulatságos és megható az élet. Néhány évtizedig a legolvasottabb írók közé tartozott, nagyon sok regénye sok nyelven mulattatta vagy hatotta meg az olvasókat. De még most is, száznál több évvel halála után is élő irodalom az életműve.

Legalább fél tucat regénye ma is kiadásra, olvasásra érdemes. Elsősorban önéletrajzi ihletésű történeteit adják ki újra meg újra („Indiana", „Lélia", „Jaques"). De legértékesebbek az ezeknél későbben írt, a romantikát a realizmussal összebékítő regényei: a „Mauprat" (erről írta Belinszkij a nagyra becsülő tanulmányt) és a „Consuelo", amely régóta beletartozik a francia klasszikusok címjegyzékébe.

Hegedűs Géza

Forras : innen...

2 szuper nő, aki megmutatta


Milyenek lehettek azok a nők, akik a 19. században ki tudtak lépni a rájuk szabott hagyományos asszonyszerepből ?

Kétszáz éve született a 19. század két zseniális zeneszerzője, Robert Schumann és Fryderyk Chopin. Mindketten elbűvölő, tehetséges, kreatív nőt választottak társul, akik messze megelőzték korukat. Schumann Clara Wiecket, Chopin pedig George Sand-t.

Az eltiltott szerelmesek

„A lelkem erős, a szívem állhatatos és elszánt. Legyen ez elég, hogy minden kétsége elszálljon. Jusson eszébe, ha apám megtudja, mindennek vége, és azt nem tudnám elviselni” – írja 1837-ben a tizennyolc éves Clara Wieck szerelmének, Robert Schumann-nak. A papa, Friedrich Wieck ugyanis – aki egyébként a kor egyik legnagyobb zenepedagógusa - eltiltotta egymástól a szerelmeseket. Jól ismerte a labilis Schumann fiút, tanította zongorázni, és bizony nem ilyen férjet képzelt a lánya mellé. És egyáltalán, nem azért dolgozott Clarával kicsi kora óta keményen, hogy most fiúkkal foglalkozzon, hanem hogy a ragyogó karrierjére koncentráljon.
Clara valóban istenáldotta tehetség, hétévesen ad először nyilvános hangversenyt a lipcsei Gewandhausban, tizenkét évesen pedig már koncertturnén járja be Németországot, majd Párizst is meghódítja. Tizenhat éves, amikor beleszeret apja tanítványába, és a szerelem a tiltás ellenére tartósnak bizonyul. Titokban leveleznek, bizalmas barátok révén találkozókat szerveznek, a koncerteken pedig Clara a zongora mellől küld „zenei üzeneteket” a nézőtéren diszkréten megbúvó Robertnek. 1840-ben minden tiltás ellenére összeházasodnak.

Társ az élet minden területén

Schumann nemcsak ideális társat, hanem ideális előadóművészt is kap, hiszen akkor elégedett igazán darabjai tolmácsolásával, ha a felesége játssza őket. Clara pedig végtelen energiával koncertezik, komponál, tanít, emellett nyolc gyereket szül és nevel, és türelemmel viseli férje labilis természetét.
A helyzet az évek során csak nehezebb lesz, a zeneszerzőt mind gyakrabban kínozzák hallucinációk, végül elmegyógyintézetben hal meg 1856-ban.
Az asszony harminchét évesen marad özvegyen, legfontosabb támasza ekkor már a tizennégy évvel fiatalabb Johannes Brahms. Sokan találgatták, mi is történt közöttük, szerelem volt-e, vagy „csak” barátság, a kérdés azonban értelmetlen. Nyilván volt benne ez is, az is, de csak az a fontos, hogy nagyon mély, emberi kapcsolat kötötte össze őket, amely az asszony élete végéig kitartott. Intenzív levelezésben álltak, minden gyakorlati és persze zenei kérdést megvitattak.
Clara – aki egyébként a frankfurti főiskolán tanított, és hetvenkét évesen még koncertezett - rengeteg praktikus tanácsot adott a zeneszerzőnek. Legkedvesebb Brahms-darabja az Esődal volt: egyszer meg is írta a barátjának, hogy azt szeretné, ha ez a dal kísérné el utolsó útjára. Amikor aztán hetvenhét éves korában ennek eljött az ideje, maga Brahms játszotta az Esődalt Clara búcsúztatóján, ezzel zárva le negyven éven át tartó kapcsolatukat.


Clara
Schumanék

Aki sárba tiporta a konvenciókat

Míg Clara Schumann csak nem vett tudomást arról, mit vár el környezete a nőktől, George Sand egyenesen lábbal tiporta a kor klasszikus nőideálját. Nadrágot viselt és férfinevet, imádott szivarozni, és élvezettel botránkoztatta meg a közvéleményt viharos vadházasságaival, amelyek ráadásul gyors ütemben követték egymást. Eredeti nevére, az Aurore Dupinre ma már senki sem emlékszik, az 1804-ben született, zárdában nevelkedett lány ezt épp oly gyorsan vetette le, mint a jó házból való kisasszony szerepét.

Tizennyolc évesen férjhez megy egy báróhoz, szül két gyereket, és hamarosan elválik. Lányával Párizsba költözik, s ott végre megtalálja a terepet igazi szenvedélyéhez, az íráshoz. Jön az első szerető – és vele az első regény. A Rose et Blanche-t közösen írja a meglehetősen középszerű Jules Sandeau-val – innen származik a Sand álnév –, aztán rájön, hogy egyedül többre megy. A már George Sand néven, 1832-ben megjelent Indiana című regényére felfigyel a kritika, és a kiváló stílusú, a nők jogait, szabadságát minden szavával képviselő írónő könyveit hamarosan egész Európában rengetegen olvassák. Regényei, a Lelia, a Jacques, de különösképpen a Mauprat és a Consuelo nem csak a közönséget varázsolják el, de olyan zseniális írókat is, mint Heine vagy Dosztojevszkij.

Férfiak a lába előtt

A férfinevet viselő Aurore Dupin különleges nő, így hát különleges férfiakkal bonyolódik szerelembe. Az utókor lenyűgöző listát olvashat Sand hódításairól, amelyen szerepel Liszt, Berlioz, az idősebb és az ifjabb Dumas, Flaubert, Heine, Balzac és Stendhal, de igazán meghatározó és tartós kapcsolat Chopinhez, valamint a romantikus költőhöz, Alfred de Musset-hez fűzi, akit később éppen a zeneszerző kedvéért hagy el.
Igazi szenvedéllyel viszont állítólag csak az írást szereti, mai kifejezéssel élve „workaholic”. Musset így ír erről: „Egész nap dolgoztam. Este megírtam tíz versszakot, és megittam egy üveg pálinkát. George ezzel szemben egy liter tejet ivott – és megírt egy fél könyvet.” A munkamániás Sand egyébként bárhol tudott írni, ideje nagy részét azonban Párizsban, vagy nohanti nyaralójában töltötte. Utóbbiban ma emlékmúzeum működik, kiállították – egyebek között – azt a bögrét, amelyből a házban gyakran megforduló Liszt Ferenc forró csokoládét ivott, és George Sand saját készítésű babáit, akik fejére az asszony Chopin és Liszt levágott hajfürtjeit ragasztotta.
A 19. század egyik legizgalmasabb írónője 1876-ban halt meg, és a nohanti nyaraló mögötti magántemetőben nyugszik. Sírjához ma is sok kíváncsi nő zarándokol el, hogy megtudja a titkot, hogyan lehet a legígéretesebb férfiakat elcsábítani.

Georg Sand

Forras : innen

2015. augusztus 26., szerda

F. Scott Fitzgerald élete



A maga korában igazi sztár volt, minden téren tékozló és tehetséges, az első valódi irodalmi celeb. Mégis szinte elfeledve hunyt el, alig 44 évesen. F. Scott Fitzgeraldról főleg a Luhrmann-féle új Gatsby-film miatt beszélnek most sokat, pedig az amerikai író élete legalább annyira a filmvászonra kívánkozik, mint saját tragikus hőséé.

A partik nagyobbak, a tempó gyorsabb, az erkölcsök lazábbak voltak – írta a saját koráról F. Scott Fitzgerald. A „nagy háborún” (sorrendben ez volt az első) ekkor már túl vagyunk, a gazdasági összeomlásig azonban még pár év hátravan. A habzsolás, az élvezetek mérhetetlen hajszolásának hónapjai ezek. A technológiai újításoknak hála rohamtempójú fejlődés veszi kezdetét, az álomgyárak pedig a szórakoztatás teljesen új formáját teremtik meg a csillogásra vágyó amerikaiaknak. Senki nem akar a háború okain merengeni, az emberek szórakozni akarnak, még ha az 1920-ban életbe lépő 18. alkotmánykiegészítés teljes józanságra is sarkallná az amerikaiakat. A prohibíció azonban csak látszólag szárítja ki a torkokat, a privát bulikon továbbra is patakokban folyik a gin és a whisky. A dzsessz egyre féktelenebb, a flapperek ruházata pedig egyre merészebb.

„A bár teljes üzemben dolgozott, az inasok tálcákon hordták a koktélokat kinn a kertben; a levegő megtelt csevegéssel és nevetéssel, vadidegen vendégek új barátságokat kötöttek, hogy még ott a helyszínen nyomban elfeledjék.
A villanykörték fényesebben égnek a leszálló alkonyatban. A zenekar sárga koktélmuzsikába kezd, és a dzsesszénekes hangja mind magasabbra szárnyal. A nevetés percről percre könnyedebben csilingel, és áradva ömlik szét; simogató, vidám szavak hangzanak. A park pázsitján álló csoportok mind gyorsabban cserélődnek, nagyobbra nőnek, a frissen érkezők felduzzasztják őket, majd szertebomlanak, hogy aztán lélegzetvételnyi idő alatt szétoszoljanak. A bájaikban bízó ifjú hölgyeket elkapja vándorösztönük.”


A Gatsbyben azonban a nagyszabású partik, a Rolls, a méregdrága csecsebecsék nem annyira az anyagi biztonság és jólét jelei, vagy az amerikai álmot beteljesítő és önmagával megelégedett ember életének mindennapos kellékei – a West Egg-i villa pompája és mérhetetlen fényűzése sokkal inkább mintha az elkerülhetetlen tragédiát vetítené előre. A pénzes buksza itt semmire sem garancia, legkevésbé a boldog végkifejletre. A titokzatos Jay Gatsby is hiába halmozott fel mesés vagyont, mégsem tudja elnyerni vele az olyannyira vágyott Daisy kezét.


Nem úgy Fitzgerald, akivel a szépséges Zelda Sayre először azért bontotta fel az eljegyzését, mert nem tudta elképzelni, hogy az elbeszéléseiből és reklámszövegírásból élő fiatal férfi el tudja majd tartani őt. Igazi fordulatot a kapcsolatukban Az Édentől messze 1920-as megjelenése jelenti, amely lényegében egyik napról a másikra híressé teszi Fitzgeraldot. Még ugyanebben az évben összeházasodnak, rá egy évvel megszületik a lányuk, Scottie.

Kettejükkel új álompár született. A lapok imádják őket, filmsztároknak kijáró figyelemmel kísérik minden lépésüket, és előszeretettel számolnak be a New York-i Waldorfban vagy Plazában tett kiruccanásaikról. A pénzt főleg a magazinoknak írt elbeszélésekből teremti elő Fitzgerald (vagy százhatvanat tartanak számon), és a napokban közzétett főkönyvéből is kiderül, hogy a The Saturday Evening Postban megjelent egyetlen novellájáért ugyanannyit kapott, mint a Gatsbyért összesen. A pénznek azonban rendszeresen a fenekére vertek


Kettejük kapcsolata korántsem volt kiegyensúlyozott, és ebben szerepet játszhatott Fitzgerald alkoholizmusa is, amely főként a húszas években csúcsosodott ki. Ebben az időszakban előfordult, hogy társaságban „a fiatalabb generáció egyik leghírhedtebb ivójaként” mutatkozott be, de nem volt ritka az sem, hogy saját magát csak a „jól ismert alkoholistaként” jellemezte. Igaz, a fáma szerint mindig józanul írt, amit alátámaszthat az is, hogy Fitzgerald nagyon ügyelt a szövegeire, és alapvetően az a fajta író volt, aki fáradhatatlanul újra és újra átolvasta, amit korábban a papírra vetett.

A Szépek és átkozottak Anthony-ját mindenesetre akár saját magáról is mintázhatta volna: „Mindennap csak egy rövid pillanatra, az első melengető és életadó szódás whisky hatására bukkant fel elméjében az eljövendő örömök opálos álma – amely a boldogoknak és az elátkozottaknak egyaránt osztályrésze. De ez csak egy kis ideig tartott. Ahogy egyre részegebb lett, az álmok megfakultak, belőle pedig zavarodott kísértet lett, ide-oda bujkált saját elméjének repedéseiben, amely tele volt váratlan, a legjobb esetben élesen megvető gondolatokkal, míg végül le nem süllyedt komor és csüggedt mélységeibe”.


A Szépek és átkozottak volt a második regénye. Ezt még kettő követte (A nagy Gatsby és az Éj szelíd trónján), az ötödiket azonban befejezni már nem tudta. Ekkor már Los Angelesben élt, és forgatókönyvíróként szerencsét próbált a filmiparban is (1937-ben a Metro-Goldwyn-Mayer heti ezer dolláros fizetésről szóló szerződést kötött vele). Ötödik, befejezetlen regényében is egy hollywoodi producert tett meg fő alaknak. Az utolsó cézár végül posztumusz jelent meg, miután Fitzgerald 1940 decemberében szívrohamban váratlanul meghalt.

Fitzgerald úgy távozott, hogy azt hitte, nem tudta beteljesíteni az álmot. Amire életében hiába várt, az végül halálában adatott meg neki. Igaz, Gertrude Stein még az író életében gyakran mondogatta, hogy Fitzgeraldot még akkor is olvasni fogják, amikor az akkor jól ismert kortársai közül többeket már teljesen el fognak felejteni. Végül neki lett igaza.

Forras : innen...

Agatha Christie életrajz


Agatha Mary Clarissa Miller – akit a világ minden pontján Agatha Christie néven ismernek – 1890. szeptember 15-én született a délnyugat-angliai Torquay-ban, Devonshire grófság egy tengerparti városkájában, az amerikai Frederick Alvah Miller és az angol Clarissa Margaret Boehmer harmadik gyermekeként. Nővére (Margaret Frary Miller) tizenegy, míg bátyja (Louis Montant Miller) tíz évvel volt idősebb nála.

Mivel ekkora korkülönbség volt testvérei és közte, akik egyébként bentlakásos iskolában tanultak, Agatha tulajdonképpen egykeként nőtt fel. A kor szokásainak megfelelően otthon nevelkedett. A tanulás mellett rengeteget olvasott. Korai irodalmi élményei közé tartoztak Carroll, Defoe, Dickens, Verne és Dumas művei.
  

1901-ben meghalt az édesapja. Édesanyja körülbelül egy évig egy helyi leányiskolába járatta, ahol algebrát, nyelvtant és fogalmazást tanult.
1906-ban Párizsba utaztak, ahol egy ottani intézetben Agatha – többek között – irodalmat és filozófiát tanult. Eközben zongorázni és énekelni tanult. Arra vágyott, hogy operaénekesnő, mégpedig Wagner-énekesnő legyen, ám hangja nem volt elég erős, ráadásul félénksége miatt iszonyodott a nyilvános szerepléstől.

Archibald Christie hadnaggyal Angliában ismerkedett meg. Nem sokkal később eljegyezték egymást, és tizennyolc hónappal később, 1914 karácsonyán összeházasodtak.
Az első világháborúban Archibald vadászrepülőként szolgált, Agatha pedig kórházi ápolónőként dolgozott. Később áthelyezték a gyógyszertári részlegbe, ahol alapos és pontos ismereteket szerzett a különféle gyógyszerekről és mérgekről.
Ekkoriban kezdte írni első regényét (A titokzatos styles-i eset), amelyet sajnos csak 1920-ban adtak ki. Ez volt az a történet, amelyben a nagyközönség megismerhette a kissé excentrikus belga detektívet, Hercule Poirot-t.

Poirot az agymunka híve, a logika, de még inkább a pszichológia mestere. Vagy a bűncselekmény motivációja érdekli, vagy a bűnöző, illetve az áldozat lélektana. Mivel az emberéletet szentnek tartja, szenvedélyesen kutatja fel, és leplezi le a gyilkost. Szentül hisz saját zsenialitásában. Mániákusan imádja a rendet, a szimmetriát, a tiszta áttekinthető dolgokat.

A háború után a fiatal pár Londonba költözött. Archibald egy banknál helyezkedett el, Agatha pedig otthon maradt. 1919-ben megszületett a család egyetlen gyermeke, Rosalind. 1926-ban meghalt imádott édesanyja, és ettől Agatha teljesen összeomlott.
Sajnos férje nem tudta megérteni a feleségében bekövetkezett változást: először más karjaiban keresett vigaszt, majd Rosalind hetedik születésnapján bejelentette, hogy válni akar.

Ez már sok volt az egyébként is meggyengült idegrendszerű Agatha-nak, aki 1926. december 3-án eltűnt a világ szeme elől, és egészen 13-ig semmiféle életjelet nem adott magáról. Valójában az észak-yorkshire-i Harrogate termálszállodájában élt. Mrs. Neele-nek hitte magát, és nem tudta, hol van. Amikor a hosszan tartó pszichiátriai kezelés után ismét talpra állt, belevetette magát a munkába.

Agatha és Archibald Christie 1928-ban hivatalosan is elváltak. Az egyedülállóvá vált nő még ebben az évben elindult keletre, hogy pihenjen, és új élményeket szerezzen. Utazásának első állomása Bagdad volt, ahonnan továbbutazott az ősi Urba.
Itt ismerkedett meg a tizennégy évvel fiatalabb régészasszisztenssel, Max Mallowan-nel, akivel 1930 szeptemberében össze is házasodtak. Az írónő nappal általában a férje munkájában segédkezett, éjszaka azonban újabb és újabb gyilkosságokat agyalt ki.
Ugyanebben az évben jelent meg az első Miss Marple-regény, a Gyilkosság a paplakban. A történet egy elképzelt falu, St. Mary Mead helyi erkölcseiről szól, de jól jellemzi az egész vidéki angol társadalmat.

Miss Marple egyébként igazi vénkisasszony. Minden bűncselekményt analógia, hasonlóság, párhuzamok segítségével old meg. Szerinte az emberi természet nem változik, csak a körülmények. Miss Marple, ha kiruccan kis falucskájából, akkor is egy nagyvárossá növelt St. Mary Meadet lát maga körül. Az emberek mind egyformák. És egy öreg kisasszony a világ bármely pontján talál egy fotelt, amiben kötögethet.

A II. világháború elején Agatha lánya, Rosalind hozzáment Hubert Prichard-hoz. 1943-ban megszületett közös gyermekük, az írónő egyetlen, és rajongásig szeretett unokája, Mathew. Egy év múlva a kisfiú édesapja elesett a háborúban. Rosalind másodszor is férjhez ment. Második férje, Anthony Hicks a szanszkrit nyelv ismeretével bűvölte el anyósát.

1956-ban Agatha megkapta a Brit Birodalmi Rend parancsnoki fokozatát (Max hat évvel később kapta meg ugyanezt), majd 1971-ben Mrs. Mallowant lovaggá ütötték (férjét három évvel korábban érte ugyanez a megtiszteltetés. Ekkoriban helyezték el az írónő fényképét a Nemzeti Portégalériában; az osztrák Oscar Kokoscka portrét festett róla, és viaszmása bekerült Madame Tussaud londoni panoptikumába.
Bár nem hagyta el magát, egészsége évről évre romlott. Végül 1976. január 12-én békében és csendben távozott az élők sorából.



Termékeny élete során írt bűnügyi könyvei a XX. század első harmadába repítenek vissza bennünket. Olyan életszerűen írja le az akkori angol életformát, hogy az olvasó teljesen megfeledkezik a XXI. század „civilizált” világáról, amelyben tombol az erőszak, fröcsög a vér, és az a nyerő, ha egy krimiben a lehető legfélelmetesebb vagy különlegesen brutális dolgok történnek.

Agatha Christie rengeteg gyilkosságot és rablást agyalt ki, könyveiben mégsem találkozunk a fentebb említett szörnyűségekkel. Nála – hála jó neveltetésének, tájékozottságának, és élénk fantáziájának – nem az elkövetés módján, hanem az indítékon, és a gyilkos személyének megtalálásán van a hangsúly.
Könyveinek cselekménye általában bonyolult, mégsem fedezhetünk fel bennük egyetlen következetlenséget sem.

Mint ahogy az az alábbi felsorolásból is kiderül, műveivel nem csupán az olvasókat, hanem a mozifilmek és színházi előadások szerelmeseit is meghódította. Sőt, a Christie-regények filmváltozatait is valóságos sztárparádé jellemzi. Csak néhány név a sok közül: Elizabeth Taylor, Geraldine Chaplin, Kim Novak, Tony Curtis, Bette Davis, Angela Lansbury, David Niven.

Regényei:
1920 The Mysterious Affair at Styles (A titokzatos styles-i eset)
1922 The Secret Adversary (A titkos ellenfél)
1923 Murder on the Links (Az ijedt szemű lány)
1924 The Man in the Brown Suit (A barna ruhás férfi)
1925 The Secret of Chimneys (Királyok és kalandorok)
1926 The Murder of Roger Ackroyd (Az Ackroyd-gyilkosság) – Az első magyar kiadás címe: Poirot mester bravúrja
1927 The Big Four (A titokzatos négyes) – Az első magyar kiadás címe: A négyek társasága
1928 The Mystery of the Blue Train (A titokzatos kék vonat) – Az első magyar kiadás címe: A kék express
1929 The Seven Dials Mystery (A hét számlap rejtélye)
1930 The Murder at the Vicarage (Gyilkosság a paplakban)
1930 Giant’s Bread (Az óriás kenyere) – Mary Westmacott álnéven
1931 The Sittaford Mystery (A Sittaford-rejtély)
1932 Peril at End House (Ház a világ végén) – Az első magyar kiadás címe: A vörös sál
1933 Lord Edgware Dies (Lord Edgware rejtélyes halála) – Az első magyar kiadás címe: Az áruló szemüveg
1934 Murder on the Orient Express (Gyilkosság az Orient Expresszen) – Az első magyar kiadás címe: A behavazott express
1934 Why Didn`t They Ask Evans? (Miért nem szóltak Evansnak?) – Az első magyar kiadás címe: Miért nem hívták Evanst?
1934 Unfinished Portrait (Befejezetlen portré) – Mary Westmacott álnéven
1935 Three-Act Tragedy (Tragédia három felvonásban) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot téved?
1935 Death in the Clouds (Halál a felhők fölött) – Az első magyar kiadás címe: Poirot gynúba esik
1936 The A.B.C. Murders (Az ABC-gyilkosságok) – Az első magyar kiadás címe: Poirot és az ABC
1936 Murder in Mesopotamia (Gyilkosság Mezopotámiában) – Az első magyar kiadás címe: Ne jöjj vissza…
1936 Cards on the Table (Nyílt kártyákkal) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot ismét munkában
1937 Dumb Witness (A kutya se látta) – Az első magyar kiadás címe: A néma tanú
1937 Death on the Nile (Halál a Níluson) – Az első magyar kiadás címe: Poirot kéjutazáson
1938 Appointment with Death (Találkozás a halállal) – Az első magyar kiadás címe: Poirot mester
1938 Hercule Poirot`s Christmas (Poirot karácsonya) – Az első magyar kiadás címe: Valaki csenget…
1939 Murder Is Easy (A gyűlölet őrültje)
1939 Ten Little Niggers (Tíz kicsi néger) – Az első magyar kiadás címe: A láthatatlan hóhér
1940 Sad Cypress (Cipruskoporsó) – Az első magyar kiadás címe: Vádol a rózsa!
1940 One, Two, Buckle My Shoe (A fogorvos széke)
1941 Evil Under the Sun (Nyaraló gyilkosok)
1941 N or M? (N vagy M?)
1942 The Body in the Library (Holttest a könyvtárszobában)
1942 The Moving Finger (A láthatatlan kéz)
1943 Five Little Pigs (Öt kismalac)
1944 Towards Zero (Éjféltájt)
1944 Absent int he Spring (Távol telt tőled tavaszom) – Mary Westmacott álnéven
1945 Death Comes as the End (És eljő a halál...)
1945 Sparkling Cyanide (Gyöngyöző cián) – Az első magyar kiadás címe: Valaki hiányzik
1946 The Hollow (Hétvégi gyilkosság)
1947 The Rose and the Yew Tree (A rózsa és a tiszafa) – Mary Westmacott álnéven
1948 Taken at the Flood (Zátonyok közt)
1949 Crooked House (Ferde ház)
1950 A Murder is Announced (Gyilkosság meghirdetve)
1951 They Came to Baghdad (Bagdadba jöttek)
1952 Mrs. McGinty`s Dead (Mrs. McGinty halott)
1952 They Do It with Mirrors (Tükrökkel csinálják) – Az első magyar kiadás címe: Szemfényvesztés
1953 After the Funeral (Temetni veszélyes)
1953 A Pocket Full of Rye (Egy marék rozs)
1954 Destination Unknown (Úticélja ismeretlen)
1955 Hickory, Dickory, Dock (Gyilkosság a diákszállóban)
1956 Dead Man`s Folly (Gloriett a hullának)
1956 The Burden (Az élet súlya) – Mary Westmacott álnéven
1957 4.50 from Paddington (Paddington 16.50)
1958 Ordeal by Innocence (Az alibi)
1959 Cat Among the Pigeons (Macska a galambok között)
1961 The Pale Horse (Bűbájos gyilkosok)
1962 The Mirror Crack’d from Side to Side (A kristálytükör meghasadt)
1963 The Clocks (Órák)
1964 A Caribbean Mystery (Rejtély az Antillákon)
1965 At Bertram`s Hotel (A Bertram Szálló)
1966 Third Girl (Harmadik lány)
1967 Endless Night (Végtelen éjszaka)
1968 By the Pricking of My Thumbs (Balhüvelykem bizsereg...)
1969 Hallowe`en Party (Ellopott gyilkosság)
1970 Passenger to Frankfurt (A frankfurti utas)
1971 Nemesis (Nemezis)
1972 Elephants Can Remember (Az elefántok nem felejtenek)
1973 Postern of Fate (A sors kapuja)
1975 Curtain (Függöny)
1976 Sleeping Murder (Szunnyadó gyilkosság) – posztumusz kiadású mű

Forras : innen...